Nem pótolta az elveszett és perdöntőnek mondott bizonyítékot Jozef Rohác ellen az ügyészség és a korábbi nyomozást folytató Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK). Így elképzelhető, hogy a vádlottat, akit nemzetközi elfogatóparancs alapján tizenkét éven át kerestek, akár fel is mentheti a bíróság. A sokat emlegetett töredékes ujjlenyomat ugyanis nem szerepel a vádhatóság által bemutatott bizonyítékok között, s dokumentációja is hiányos. Ha a bíróság szabálytalanul rögzített nyomnak minősíti, akkor a büntetőeljárási törvény értelmében ki kell zárni a bizonyítékok közül.
Emlékezetes, Jozef Rohác ellen a BRFK indított eljárást az 1997-es, Seres Zoltán vállalkozó elleni merényletkísérlet miatt. Seres Budapesten parkoló Bentleyjének aljára plasztikbombát erősítettek a bérgyilkosok, amely akkor lépett volna működésbe, amikor tulajdonosa elindul a járművel. A pokolgép a helytelen rögzítés miatt leesett a kocsiról, Seres észre sem vette, mit terveztek ellene. A bombát egy fiatal férfi felkapta a járdáról, és elszaladt vele a közeli park felé, de eldobta, amikor az ottlakók üldözőbe vették. Személyazonosságát azóta sem sikerült tisztázni. A pokolgép gyújtószerkezetét rejtő műanyag doboz belsejében a nyomozók egy két milliméteres, töredékes ujjnyomot találtak, amelyről azt állították, hogy az Rohácé volt. Kérdés, hogy a rendőrök mire alapozták állításukat, mert a szlovák férfi adatai – köztük az ujjlenyomat – a nyomozás kezdetén még nem álltak a magyar hatóságok rendelkezésére. Később Szlovákia – ahol Rohác többször is ült börtönben – átadta a kikért dokumentumokat Magyarországnak. Az említett bűnjelet először egy bűnügyi technikus vetette össze a kapott adatokkal, s arra a következtetésre jutott, hogy a bombán Rohác ujjlenyomata volt. Erről szakértői véleményt is csatolt, holott erre nem volt felhatalmazása. A mintát megvizsgálta egy igazságügyi szakértő is, jelentése szerepel az ügyészség közelmúltban beadott bizonyítékai között, de hiányos. Az ilyen esetekben szokásos nyolc-tízoldalnyi vélemény mindössze kétoldalas, nem részletezi, honnan kapta a mintát a szakértő, nem veti össze a Szlovákiából kapott leírásokkal, és a szükséges fotókat sem mellékeli – tudtuk meg Baranyi Róberttől, Rohác védőjétől. A szakértői vélemény közokirat, de csak azt tartalmazza, hogy az ujjnyomok a vádlottól származnak. A bűnügyi technikus egyetlen felvételt készített a műanyag dobozról, de azon csak az ő jelzése látszik, hogy hol találta a mintát. A plasztikbomba robbanó részét – veszélyes anyagként – megsemmisítették a tűzszerészek, az már nem vizsgálható.
Mint korábban megírtuk, az ügyészség július 17-én jelentette be, hogy elégségesnek találta a nyomozás bizonyítékait, és vádat emelt Jozef Rohác ellen. Elképzelhető azonban, hogy a perdöntőnek tartott bűnjel, annak leírása, illetve a Szlovákiából kapott dokumentumok már a rendőrségi vizsgálat kezdetén eltűnhettek. Lapunk úgy tudja, a nyomozás vezetője ki is hallgatta az ügyben a bűnügyi technikust, de eljárást nem indított ellene.
Rohác védői, Baranyi Róbert és Bánáti János a bíróság közvetítésével azt a kérdést tették fel a napokban az ügyészségnek, hogy a kevés bizonyíték ellenére fenntartja-e a vádat. A hatóság várhatóan ragaszkodik majd álláspontjához. Lapunknak korábban Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője úgy nyilatkozott, hogy majd a bíróság eldönti, elégségesnek találja-e a bizonyítékokat a vádlott ellen. A BRFK közlése szerint elegendő adatot gyűjtöttek Rohác ellen. Ha a bíróság kevésnek találja az eléje tárt bizonyítékot, akár fel is mentheti Rohácot az eljárás alól.
A férfi másik ügyében, az 1998-as, négy áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantásban Rohác másodszorra sem tett vallomást az őt tanúként meghallgató Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozói előtt.
Energiaügyi Minisztérium
Dolgoznak az áramszolgáltatás helyreállításán vihar közben is
