Négyszázezer felett az álláskeresők száma

Év végéig mintegy 180 ezer fővel csökken a versenyszférában dolgozók száma, a közmunkaprogramok megszűnése miatt pedig további 70-80 ezer ember veszítheti el a kenyérkereseti lehetőségét. Az elemzők szerint a munkanélküliség aránya jövő év elején eléri a 11 százalékos szintet.

Ez évben a nyári idénymunkák, de még a beharangozott kormányzati programok sem javítottak a foglalkoztatási helyzeten. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közzétett jelentése szerint a május–júliusi időszakban a munkanélküliek száma 407 ezer fő volt, ami 92 ezerrel több az egy évvel korábbi adatnál. A munkanélküliségi ráta 9,7 százalékos értéke pedig 2,2 százalékkal haladta meg a 2008 azonos időszakában mért arányt.
A gazdasági elemzők az állástalanok számának további emelkedésére számítanak. Az MTI-nek nyilatkozó Barta György, a CIB Bank Zrt. vezető elemzője szerint a következő hónapokban tovább romlik a helyzet, s decemberben már 10 százalék fölé emelkedhet a munkanélküliség aránya. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője pedig úgy vélte, hogy ez az adat már szeptemberben elérheti a 10 százalékot, majd 2010. január–februárban a 11 százalékos csúcsot.
Hasonló véleményt fogalmazott meg a lapunknak nyilatkozó Rózsa Gergely is. Az Ecostat kutatóintézet társadalmi elemző osztályának vezetője szerint a versenyszférában az év végére már 180 ezer fővel kevesebben dolgoznak majd, mint egy évvel korábban. A szakember várakozása szerint a következő két-három hónapban további nagy létszámú elbocsátásokra kerül sor. Ráadásul előreláthatólag nem lesznek újabb állami források a jelenleg mintegy nyolcvanezer főnek kenyérkeresetet biztosító közmunkaprogramok továbbvitelére sem. Az Ecostat előrejelzése szerint ezért az év végére a munkanélküliség aránya 10,8 százalékra romlik, a jövő év elején pedig előreláthatólag eléri a 11 százalékot.
A KSH adataira reagáló Bernáth Ildikó, az Országgyűlés foglalkoztatási bizottságának fideszes tagja tegnapi közleményében rámutatott: a foglalkoztatási helyzet romlásának egyik oka, hogy az „a gyurcsányi gazdaságpolitika folytatódik, amely okozója az elmúlt évek hazai válságának”. Mint írta, a gyenge és alkalmatlan MSZP-kormány Bajnai Gordon vezetésével csak megszorító intézkedéseket hozott, amelyek tovább mélyítették a válságot, és még több munkahely elvesztését okozták.