Negyven éve tört ki a Stonewall-lázadás

New York a melegmozgalmak szülővárosa: 1969. június 27-én a Greenwich Village-nak nevezett városrészben, a Christopher Street 51–53. szám alatt működő Stonewall Inn nevű bárban razziát tartott a rendőrség. Nem először, ezért a bárban tartózkodó transzvesztiták szembeszálltak a rendőri zaklatással. A harc kiterjedt az utcára is, és több napig tartott. A rendőrség végül kénytelen volt visszavonulót fújni.
Ez a nyílt szembenállás teremtette meg a táptalaját a Melegfelszabadítási Front (Gay Liberation Front) megalakulásának, amely zászlajára tűzte a társadalmi ellenőrzést gyakoroló szervek elleni harcot. Hatása óriási volt: politikai klubok, diákegyletek, vallási csoportok alakultak, és közismert emberek nyíltan beszélni kezdtek szexuális beállítottságukról. A blokádok, ülősztrájkok, szónoklatok meglepték az amerikai közvéleményt.
Egy év múlva, 1970. június 28-án az Egyesült Államok több városában emlékeztek meg a Stonewall-lázadás évfordulójáról. New Yorkban tizenötezren vettek részt a Christopher Street Liberation Day felvonuláson, más városokban (Los Angelesben, Chicagóban, San Franciscóban) néhány ezren meneteltek. Innen ered a melegbüszkeség napjának (gay pride day) a hagyománya, amelyet később a világ sok országában átvettek, és a szexuális kisebbségek (melegek, leszbikusok, biszexuálisok és transzneműek) identitási mozgalmát fémjelező felvonulásokká vált. A rendezvény egyszerre politikai demonstráció (a résztvevők gyakran emelnek a magasba politikai üzeneteket, jogköveteléseket tartalmazó transzparenseket) és látványos show-elemekkel tarkított karneváli felvonulás. A mozgalom célkitűzése szerint az azonos nemű párokat a különnemű párokkal azonos jogok kell hogy megillessék; illetve a társadalmi elfogadáshoz és a jogegyenlőség eléréséhez szükség van rá, hogy a melegek és leszbikusok nyíltan vállalják szexuális orientációjukat.