Teljes a káosz a magyar költségvetésben

A tavalyi költségvetés szinte minden területét érintő súlyos kritikákat fogalmazott meg az Állami Számvevőszék a legfrissebb jelentésében, s a személyi felelősségre vonást kezdeményezik több kétes adásvételi szerződés ügyében. A számvevők szerint a lakosság már tavaly 1400 milliárd forinttal tartozott az APEH-nak, s a győzelmi jelentések ellenére 43 százalékkal kevesebb uniós támogatást sikerült lehívni a tervezetthez képest.

Több mint 1400 milliárd forinttal tartoznak az állampolgárok az APEH-nak, s e hátralék kétharmadát nem is lehet behajtani – derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tegnap ismertetett jelentéséből, amely a tavalyi költségvetés végrehajtását ellenőrizte. A számvevők felhívták a figyelmet, hogy az összeg nagysága azért riasztó, mert másfélszerese az államháztartás egész éves hiányának. A tartozások növekedésének elsődleges oka, hogy a hazai gazdasági társaságok már 2008-ban nehéz helyzetben voltak, s megugrott a fizetésképtelen cégek száma. Kovács Árpád ÁSZ-elnök a jelentést ismertető tegnapi sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a költségvetés tavalyi, 18104 milliárd forintos adóssága jelentősen meghaladta a tervezettet. A számvevők jelentéséből kiderül, hogy döbbenetesen rosszul teljesített a kormányzat az uniós források lehívásánál is. A keretnek mindössze 57 százalékát sikerült lehívni. A Pénzügyminisztérium honlapján elérhető összesítés szerint a leggyatrábban a társadalmi megújulás programok teljesítettek, a régiók közül pedig Közép-Magyarországon kívül szinte mindegyik térség kifejezetten rosszul szerepelt. A számvevők megállapításainak ellentmond a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, amely továbbra is úgy látja, hogy hazánk az elsők között áll az uniós támogatású fejlesztési tervek benyújtásában, sőt a kifizetések tekintetében is az elsők között vagyunk az EU tagországai között. A Pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly a brüsszeli keret közel felét sikerült csak lehívni.
Kovács Árpád tegnap a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. tevékenységével kapcsolatban is kemény kritikát fogalmazott meg, s több ügyben is javasolják a pénzügyminiszternek a személyi felelősségre vonást. Az ÁSZ többek között a sukorói telekcserével, a postaszékház eladásával, a Bábolna-csoport, a Budapest Airport Zrt. működésével kapcsolatban tárt fel visszaéléseket, illetve hiányosságokat, s több esetben „elkerülhető pénzkifizetésekre is sor került”. Kovács kitért arra, hogy egyes ingatlanok értékesítése nem átlátható pályáztatással történt, példaként a moszkvai magyar képviselet ingatlanának eladását hozta fel, amelynek során három különböző adásvételi szerződés született. Az ÁSZ elnöke leszögezte: vizsgálataik megállapították, hogy a sukorói földcsere jogszabályellenes, és ezért semmisnek tekinthető. Az ÁSZ vezetője hangsúlyozta: szorosan együttműködnek a nyomozó hatóságokkal a kivizsgálandó ügyekkel kapcsolatban, s a szükséges dokumentumokat az ügyészség rendelkezésre bocsátják.
Oszkó Péter továbbra is kitart a sukorói kaszinóváros megépítése mellett, megfogalmazása szerint az országot nem érheti kár azért, mert „nem kellő precizitással” bonyolították le a földügyleteket. – Ezért a beruházásért versengett Magyarország, itt több ezer munkahelyről van szó – védte a Velencei-tó melletti projektet a tegnapi kormányszóvivői sajtótájékoztatón a tárcavezető. A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban kifejtette: még az idei bevételekhez képest is 400 milliárd forinttal kevesebbel terveznek jövőre, vagyis az újabb megszorítások értéke ennyit tesz ki. Hozzávetőlegesen 200 milliárd forintot kell elvonni a szaktárcáktól, egyedül az igazságügyi és rendészeti tárca kerete és az Út a munkához program nőtt. Oszkó szerint az egészségügy egyes területein takarékoskodásra kényszerülnek, máshol tudják tartani az idei szintet. A minisztériumokon kívül az önkormányzatoktól és a közösségi közlekedéstől vonnának el. Az önkormányzatoktól történő pénzelvonással kapcsolatban hangsúlyozta: „nagyobb gazdálkodási szabadságot adnak a településeknek”. Ez lényegében azt jelenti, hogy a forráskivonás mikéntjét áthárítják a településekre, miközben nem tudni, milyen feladatokat vonnának el ahhoz, hogy legalább részben pótolni lehessen a pénzelvonást. A pénzügyminiszter a megszorításokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „a munka nagy részét már elvégezték, a beérett gyümölcsöt majd a következő kormány szüretelheti le, elég, ha továbbhaladnak a takarékoskodás útján”. Kitért arra is, hogy nem helyeznek el aknákat a jövő évi büdzsében, sőt, 50-60 milliárd forintos tartalékképzéssel számolnak.
Ha kell, a pénzügyminiszter levonja a személyi vagy szervezeti konzekvenciákat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-nél – válaszolta a kormányszóvivői tájékoztatón tegnap Oszkó Péter arra a kérdésre, miszerint milyen konkrét lépésre készül az Állami Számvevőszék jelentése alapján.
A pénzügyminiszter egyelőre azonban nem akar érdemben reagálni az ÁSZ jelentésére. Azt mondta, először tanulmányozná, mi van benne. Mint fogalmazott: „Az Állami Számvevőszék jelentését én szeretném az első betűjétől az utolsóig megismerni, ez egy jelentős terjedelmű jelentés, én nem szeretnék a sajtóból tájékozódva döntéseket hozni.” A miniszter tehát arra utalt, hogy nem tudja, mi áll az ezeroldalas jelentésben. Ám az ÁSZ szerint ők már régen átküldték a Pénzügyminisztériumnak a dokumentumot, s többször is egyeztettek annak tartalmáról. Sőt, a jelentéshez a tárca kiegészítést is írt, amit Oszkó Péter nevében írt alá az államtitkár.
A jövő évre tervezett büdzsé még az esélyét sem hordozza a gazdasági növekedés beindulásának – reagált tegnap a pénzügyminiszter bejelentésére Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjának vezetője. Mint mondta, a 2010-es költségvetés konzerválja azt az állapotot, amely szerint hazánk nemzetközi szervezetek segélyein vergődik. A Fidesz szerint a kormányzati tervek nyomán csak a munkanélküliség és az államadósság fog növekedni, válságkezelés helyett ugyanis válságmélyítés zajlik.