Urbánusok

Emlékszem, a budapesti világkiállítás tervének ellenzői többek között a fővárosi közlekedést féltették az ideözönlő látogatóktól. Nos, az azóta összeomlott magától is. Durván hangzik, de például Zágrábban az történt a háború után, hogy újjáépítésként telerakták a várost macskakövekkel és villamosokkal, és most mindenki boldog, pedig nem is látják az ablakból a tengert. Rájöttek, hogy már fenntartható fejlődés sincs, csak fenntartható visszafejlődés, a látszólagos hátra az előre. Budapestnek pedig konyec, a továriscsik elintézték, még Demszky is kiköltözött belőle egy vadasparkba, mert ő sem hülye, csak egy kicsit le van szedálva. Budapesten már nem lehet élhető életet élni, miért pont közlekedni lehetne benne? Közel a nap, amikor megjelenik egy Michael Douglas, egy éppen aktuális dugó közepén leállítja az autóját, és elsétál, hogy rommá lőjön egy vegyesboltot. Jövőre viszont nem máshol, mint Sanghajban lesz világkiállítás, méghozzá a fenntartható fejlődés jegyében. Tökéletes választás, helyszín és tematika ritkán tapasztalt kifinomult egysége, elvégre azt az ipari mennyiségű dzsuvát, amit a Kínai Népköztársaság szór a nap huszonnégy órájában a világra, méltó módon lehet csak megünnepelni. Nyilván esőtől sem kell majd tartani, szétlövik a felhőket, mint az olimpia alatt, legfeljebb egy hónap múlva megint leesik a hó. Az expó témája a környezettudatos városfejlesztés lesz. Ennek jegyében mintegy hetvenmillió látogatót várnak öt négyzetkilométerre, hat hónapon keresztül, kétszáz kiállítóval. És ez komoly. Lesz úszó város, légkondicionálás folyóvízzel és világítás szivárvánnyal, kár hogy a szovjet tudósok mindezt már nem érhették meg. Jobb város, jobb élet, ez a világkiállítás mottója, faluról szó sem esik, az korszerűtlen. Viszont a környezetvédelem jegyében az eseményre új repülőterminált, kifutópályát, gyorsforgalmi utat, metróvonalat és parkolóházakat építenek. A svájci kiállítók is kitesznek magukért, pavilonjukhoz ehető anyagokat, köztük erjesztett szójababrostból készült biogyantát is felhasználnak. De akkor sem kell pániktól tartani, ha a közönség nem fogyasztja el maradéktalanul az épületet, az anyag baktériumokkal vízre és szén-dioxidra bontható, ami már kiengedhető a természetes környezetbe, a maradék pedig trágyaként hasznosítható. Az vagy, amit megeszel. A svájciak ezenkívül szívükön viselik az alternatív közlekedési lehetőségek népszerűsítését is, ennek szellemében mintegy ezerötszáz kerékpárt bocsátanak a látogatók rendelkezésére. Mind a hetvenmilliónak. Kínában.