A GDP korlátja, hogy nem mutatja meg az átlag mögött rejlő szociális egyenlőtlenségeket, és nem lehet belőle következtetni a lakosság valódi helyzetére – véli Joseph Stiglitz, a Világbank volt vezető közgazdásza, aki szerint le kell számolni azokkal a dogmákkal, amelyek azt hirdetik, hogy a GDP önmagában mindent kifejez. A szakember szerint ez a mérőszám önmagában ugyan nem téves, de helytelenül használják, amikor a gazdasági jólét eszközeként jelölik meg. A professzort Nicolas Sarkozy francia elnök másfél évvel ezelőtt kérte fel arra, hogy több tudóssal együtt vizsgálja meg: a gazdasági és a társadalmi teljesítmény mérőszámai mennyire tükrözik az életszínvonal valódi alakulását. A bizottság munkájának tegnap közölt összefoglalójában Stiglitz hangsúlyozza: a GDP gyenge mérőszám a jólét meghatározására, többek között azért, mert az állam költekezéseit is beleveszi a mutatóba, nem vizsgálva azok hatékonyságát. A közgazdász szerint az index megbízhatatlanságára utal, hogy tartalmazza a lakosság azon kiadásait is, amelyeket hitelből fedezett.
– A GDP-ről nem gondolják azt a közgazdászok, hogy mindent lefedne, viszont egyelőre ezt tekinthetjük a legkevésbé rossz mutatónak – nyilatkozta lapunknak Csaba László akadémikus. A Közép-európai Egyetem professzora szerint a kelet-ázsiai pénzügyi válság után kezdték el használni az úgynevezett emberi előrehaladási indexet (HDI), amely 14 mutatót tartalmaz, és sokkal árnyaltabb képet ad egy gazdaság helyzetéről, mint a GDP. A HDI olyan adatokat is figyelembe vesz egy-egy országgal kapcsolatban, mint a várható élettartam, az ivóvízhez jutás lehetősége, az iskoláztatási körülmények és a szén-dioxid-kibocsátás. A HDI-t egyébként már a Világbank is feltünteti éves jelentéseiben. – Ennyi, egymással össze nem vethető mutatóból ugyan nehéz egyetlen összefoglaló számot adni, azt azonban látni, hogy hosszabb távon együtt mozognak a GDP-vel, annak alakulását követve – magyarázta Csaba László. A közgazdász kiemelte: az ENSZ néhány évvel ezelőtt már egy kétszáz mutatót tartalmazó számrendszert is bevezetett, amely többek között olyan szubjektív mutatókat tartalmaz, mint a lakosság elégedettségi szintje. – A GDP leegyszerűsítő jellegét megvilágító párhuzam, hogy elvileg mérhető, hány órát dolgozik egy miniszterelnök, az azonban nehezen számszerűsíthető, mennyire hatékonyan – mondta a professzor, aki szerint a mutató „együgyű, sok mindent elfed, de egyelőre nem ismerünk ennél jobb összefoglaló adatot”.
Ma sem ússzuk meg, hullámban érkeznek majd a zivatarok
