Dógi János roma kisebbségi vezető szerint a csicskatartás az önkormányzatok problémája. Ha módosabb cigányok nem etetnék és dolgoztatnák e perifériára szorult kört, a baj a helyhatóságok nyakába szakadna, és ők nem bírnának vele. Sok településen nincs hajléktalanszálló, és természetesen nem futja az építésükre vagy a fenntartásukra. Tehát a gazdag romák tulajdonképpen jót tesznek a „gádzsókkal”, amikor szolid vacsoráért és egy pohár pálinkáért vagy egy liter borért nehéz fizikai munkát végeztetnek velük.
– Földönfutókká válnának ezek az emberek, ha nem volnának eltartottak – felelte érdeklődésemre Dógi János, akinek nincs jó véleménye arról sem, ahogy a magyar sajtó a cigányokkal kapcsolatos ügyeket tálalja. – Hogy a romákról ilyen hátrányos kép alakult ki, az nagyrészt a média felelőssége – állította. – Egyes helyzetek nagyon is fel vannak tupírozva, és legtöbbször nem jó színben tüntetnek fel minket. Azt sem helyeslem, hogy a hírekben jelzik a származást. Ez volna az objektív tájékoztatás? – fakadt ki Dógi János.
– Már megint nagyot tévednek az MSZP-s roma politikusok, amikor azt állítják, hogy a csicskatartók szociális feladatot látnak el – mondta lapunknak Babák Mihály szarvasi fideszes polgármester. – Ugyanis itt szociális otthonokból, szenvedélybetegeket gyógyító intézményekből elcsábított, vagyis ellátott emberekről van szó, akiknek csak a pénzére és a munkaerejére van szüksége a „gazdájának”. Köszönöm, nem kérek Dógi János és társai segítségéből, az önkormányzat megáll a saját lábán is! Tettetett naivitás ez a részükről, inkább már kampányíze van a gesztusnak – fogalmazott az ellenzéki városvezető.
Babák Mihály szerint könnyű kiszámolni, hogy mennyi a jószágtartást nagyban végző „vállalkozó” haszna, ha nyolc-tíz cseléd nyugdíját teszi zsebre. Nem véletlen, hogy a megtollasodott üzletember 50-60 milliós házat épít, és BMW-t vagy Mercedest vásárol magának, hiszen a csicskatartás tulajdonképpen menő üzlet, jól jövedelmez. A másik oldalon pedig ott állnak a kiszolgáltatott, kisemmizett, emberi mivoltukban folyamatosan megalázott rabszolgák, akik idős koruk ellenére komoly fizikai és lelki megpróbáltatásokban részesülnek. A szeretetéhes, könnyen befolyásolható páriák istállókban alszanak, és vizet gyakran csak akkor látnak, ha elered az eső. Nem ritka, hogy tudatmódosító szereket adagolnak az ételükbe/italukba egyes tartók, mert a megtört akaratú házi szolgákkal azt tehetnek, amit akarnak.
– A szerencsétleneket nemegyszer úgy kell kimenteni a környezetükből, ami cáfolja, hogy paradicsomi körülmények között élnek – folytatta a polgármester, aki parlamenti képviselő is, s évek óta küzd a jelenség ellen. – Aki ellenük fordul, megnézheti magát, nyíltan megfenyegetik. Konkrét eset, hogy egy illetőnek azt ígérték, prostitúcióra kényszerítik a két lányát, ha sokáig okoskodik. A csicskatartóknak van mit veszíteniük, hiszen csak ebből havonta több százezer forintra rúghat a bevétel, s a postás kétszer fordul – osztotta meg információit velünk Babák Mihály.
Azt is megtudom, hogy nem csupán romák űzik ezt az ipart, bár az önkormányzat által megrendelt felmérés adatai szerint a döntő többséget ők adják. És az is tény, hogy nemcsak a Körösök vidékén fordul i elő ilyesmi, hanem a Nagy- és a Kiskunságban, a Nyírségben, Szabolcsban, a Hajdúságban. Bárhol nagy üzlet, ha a saját jogán ellátott havi 60-70 ezer forintjára rátehetik a kezüket; a posta előtt már a főnök várja az apanázst, akit a csicska csak azért kísért el, hogy aláírjon. Egyszerű technikai kérdés, hogy a bankkártyán hogyan jelenjen megés tűnjön el a pénz az állítólagos tulajdonos tudta nélkül.
– Éévek óta harcolunk a felháborító modern kori rabszolgaság ellen – magyarázta a polgármester. – Bevallom, eddig nem sok sikerrel tettük ezt, de bízom a jövőben. A rendőrök már nem először razziáznak az érintett körben, és más hatóságok is egyre inkább partnernek mutatkoznak. Mert a törvényi keretek adottak, hiszen a vagyonosodási vizsgálat vagy a szállásadásból származó jövedelem ellenőrzése nem lehet ismeretlen fogalom. A városunkban legalább 25 rendőr hiányzik az állományból, hosszú ideje hiába kérjük a minisztériumot létszámbővítésre. Az utcán alig látunk rendőrt, pedig egyre több tennivaló lenne. Egyebek mellett a csicskatartókat is sűrűbben számon kérhetnék, mert számításaink szerint száz-kétszáz csicska sínylődik és szenved jelenleg Szarvason és környékén – hangsúlyozta Babák.
Gyurosovics József, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének utasítására már nem az első ellenőrzést tartják e sajátos szokásokkal bíró közegben. A főkapitány érdekesnek találja, hogy a megvizsgáltak 99 százaléka visszamegy a gazdájához. Ha szükséges, akár írásba is adják, hogy szabadságukban nem korlátozták őket.
A szarvasi Samu Tamás Gergő (Jobbik) felháborodott azon, hogy – megfogalmazása szerint – cigányok tartanak fogva és kényszerítenek rabszolgamunkára másokat. – Természetesen ezekről az esetekről minden szarvasi tud, és ahol létezik ez a szörnyű jelenség, ott is mindenki ismeri a csicskatartás fogalmát – vélekedett. – Csak a média és a rendőrség, valamint más hivatalos szervek fordítják el a fejüket az ilyen esetek láttán. A rendőrök határozottabban léphetnének fel a csicskatartással szemben. Jobb lenne, ha azok a roma polgárjogi alapítványok, amelyek a helybéli evangélikus iskolát támadták, a rabszolgasorban tartottak érdekében cselekednének – mondta Samu Tamás Gergő.
Szerettem volna megszólaltatni Szilágyi Istvánt, a gyulai hajléktalanszálló vezetőjét is. Ő volt az, aki a megyei lapnak azt nyilatkozta, hogy náluk évente 15-20 olyan lakó fordul meg, aki élte a csicskák életét. Egy oda menekültet a nyakánál fogva kötöttek ki lánccal a tartók, s a végén már a puszta létéért is küzdenie kellett. Csak az előszobáig jutottam, ahol azt a választ kaptam, hogy a szállóvezető már senkinek nem nyilatkozik.
Kemény bírálatot kapott Zelenszkij
