Csupán két vasútvonal marad Békésben?

A kormány sóval hintené be a magyar vasút nyomait, ami élénk tiltakozásokat váltott ki a Körösök vidékén is. Például Vésztőt eddig vasutas-településként tartották számon, de Bajnai közlekedési térképén fehér folt.

Én már a vasút nyolcadik tortúráját élem meg, kezd sok lenni – mondta egy megyei fórumon Kaszai János. Vésztő baloldali polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi kormány nem a vasúti szárnyvonalak szüneteltetéséről, hanem megszüntetéséről beszél, ami lényeges különbség, és nem biztató a jövőre nézve. A Békés megyei önkormányzat szocialista frakciójában ülő politikus korábban a Vasutas Települések Országos Szövetségének elnöki tisztét is betöltötte, elkötelezett e szakma iránt.
– A mostani bejelentések nagyon hasonlítanak Kóka János korábbi miniszter 2006-os ígéreteihez – akkor megúsztuk, remélem, most sem lesz másként. Kaszai János száraz adatokat sorolt. Ezek szerint csupán két vasúti vonal marad meg a Körösök vidékén, a Mezőtúr–Békéscsaba– Lőkösháza és a Kötegyán–Szeged közötti, a többinek befellegzett. Hogy mi lesz a többi vasútállomás és sínpályák sorsa, rossz belegondolni, mert azokra bizony az enyészet és a pusztulás vár, a fémet a rozsda, az épületeket pedig a penész eszi meg. Legalábbis a Bajnai-kabinet elgondolása szerint…
Ha a terv megvalósul, ezen a vidéken huszonhat településen szedhetik fel a síneket, köztük tíz városban, egyebek mellett Szarvason, Mezőkovácsházán, Battonyán, Mezőhegyesen, Dévaványán, Füzesgyarmaton, Szeghalmon. Vésztő neve azért kétszer aláhúzandó, mert vasutas-település, itt hagyomány, apáról fiúra öröklődik e hivatás, napjainkban is 214-en eszik innen az egyre soványabb kenyeret. És az ugye 214 család, amelyekben iskolás gyermekek és idős emberek várják haza a családfenntartót.
Legutóbb Mezőhegyesen találkoztak az érintettek, ahol szintén felemelték a szavukat a magyar államvasutak teljes leépítése ellen. Kaszai János ott is kérte, hogy tiltakozzanak a vasúti vonalak tervezett bezárása ellen – a másik oldal egyelőre hallgat, mint a sír, lassacskán már ígérni sem tudnak, és nem is akarnak.
Sarkadkeresztúr szocialista polgármestere, Nagy Mihály kimondta: ragaszkodnak a vasúthoz, ám ő e közlekedési ágazat jövőbeli esélyeit borúlátóan ítélte meg. Mint fogalmazott, a magyar vasutat modernizálni kell, ellenkező esetben elsorvad az egész. – A vasútról az utazóközönség hozott ítéletet – vélekedett. – A mi állomásunkon át hat pár, azaz tizenkét vonat halad el nap mint nap, és hivatalos utasforgalmi adataink szerint az átlagos napi utaslétszám egy fő a faluból. Éppen tíz éve ünnepeltük a vésztő–hollódi vasútvonal megépítésének száztizedik évfordulóját, amikor még bíztam a holnapban, de az eltelt évtized nem erősítette meg a hitemet. Községünk állomásának forgalmát a geszti és a mezőgyáni utasok emelték, ám az utóbbi években ők is elmaradoztak.
Szabadkígyós fideszes polgármestere, Balogh József nem értett egyet az okfejtéssel, ő máshol kereste és találta meg a vasút lepusztulásának okait. – Megszűntek a munkahelyek, ezért nincs hová utazniuk az embereknek – magyarázta. – Az felel mindezért, aki bezáratta a cukorgyárakat és az agrárfeldolgozókat, a piacot pedig eladta. A menetrendet is úgy alakították, hogy az még véletlenül se feleljen meg az elvárásoknak. Meggyőződésem, hogy egy gazdasági fellendülés jövőképet mutatna fel a vasutasok számára is.