Sorra napvilágot látnak a hazai cégviszonyok lesújtó állapotáról szóló hírek. Csak az elmúlt néhány nap szakmai közléseiből az derült ki, hogy folyamatosan emelkedik a bedőlő magyar vállalkozások száma és a honi társaságok felét megbízhatatlannak minősítik az ezzel foglalkozó intézetek. Mindehhez tegnap újabb adalékkal szolgált a Feketelista.hu internetes oldal. A tizenegy állami nyilvántartás adatait egyesítő honlap kimutatása szerint a hivatalos regiszterekben a hétszázezer hazai társaságnak a kétharmadáról, vagyis félmillió cégről szerepel negatív információ. Ám ennél is meghökkentőbb, hogy vannak az országban olyan lakcímek, ahol – legalábbis papíron – több száz vállalkozást tartanak nyilván. A Feketelista.hu százas összeállítást közölt arról: mely városok mely címére jegyezték be a legtöbb céget.
A főváros XXI. kerületében, a Gyepsor utca 1. szám alatt például 879 társaságnak van a székhelye. A cím – amely az egykori Csepel Művek területén található – ezzel az adattal a lista vezetője. A második helyezett házszám a XV. kerületi Nyírpalota utcában található; itt állítólag 859 vállalkozás lelhető fel. Ám nem csak a fővárosban vannak céggyűjtő címek. A százas lista ötödik helyén egy kisvárdai házszám szerepel. Ide – a Litki utcába – 550 vállalkozás jelentkezett be. A száz legnagyobb céghalmozó lakcím közül 84-et Budapesten kell keresni, négyet Nyíregyházán, hármat Szegeden, kettőt Kisvárdán, egyet-egyet pedig Tatabányán és Debrecenben. Emellett kisebb települések neve is szerepel az összesítésben, ám kérdés, hogy ez a tény mennyiben öregbíti a falvak, városok hírnevét. Budaörsön, Záhonyban szintén akad egy-egy, száznál több cégnek otthon adó cím, miként Iregszemcse, Tiszabezdéd és Döge is szerepel a kimutatásban. A táblázatot böngészve kirajzolódik: a legtöbb vállalkozásgyűjtő lakcím fővárosi, ám az is érdekes, hogy a tizenhat vidéki házszám közül kilenc a Tiszántúlon található.
– Adatsorunk hű képet tükröz a magyar közállapotokról – jelentette ki lapunknak a Feketelista.hu főszerkesztője. Iklódi András kifejtette: bizonyos címek esetében – más információkat is figyelembe véve – joggal fogalmazódhat meg a gyanú: az oda bejegyzett cégek tömegesen működtek szabálysértően. Az adatok – a főszerkesztő szerint – felvethetik, hogy a hatóságok, különösen az adóhivatal, nem áll a kérdésben a helyzet magaslatán. Iklódi továbbá megjegyezte: a lista összeállításánál kizárólag nyilvános állami információkat használtak fel, így az összesítést akár a hivatalos szervek is elkészíthették volna.
A céggyűjtő címeken egyébként több esetben ügyvédi irodák vagy irodaházak találhatók. Seenger Pál cégjogász ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy a cégszaporító házszámok gyakorta nem jogsértő módon működő vállalkozásokat rejtenek. Miként az ügyvéd kifejtette: a cégjogi szabályok korábbi módosítása nyomán már nem szükséges, hogy a vállalkozás székhelye a tevékenységének központjában legyen. Így a jogszerűen ténykedő vállalkozás saját székhelyét ügyvédi irodához, vagy más céghez is bejelentheti. Persze amögött, hogy egy-egy címre több száz vállalkozást jegyeztek be, nem feltétlenül e jogi lehetőség húzódik meg. – Idehaza ez a jelenség már régóta tapasztalható – közölte Seenger Pál. A szakjogász megítélése szerint a módszert egyesek azért alkalmazzák, mert lehetőséget ad adócsalásra és pénzmosásra. Az ügyvéd egy példát említett: a közterheket megfizetni nem akaró személy létrehoz nyolc-tíz vállalkozást, és azokat ugyanarra a címre jegyzi be. Ezután a cégek között különféle tranzakciókat végez, költségeket számol fel, pénzeket tüntet el. Az átláthatatlan, szövevényes ügyleteket végül igen nehéz kibogozni. A számos cégen keresztül zajló pénzmozgatás így akár arra is szolgálhat, hogy elfedjék az összegek eredetét, vagy elkerüljék az adófizetést.
origo.hu
Megint halálra gázolt egy embert egy vonat
