Nemcsak a nemzetközi hitelek visszafizetését, hanem a hitelfelvételből adódó több száz milliárd forintos kamatveszteséget is a következő kormányra hagyja a jelenlegi kabinet. Két év leforgása alatt mintegy 290 milliárd forint veszteséget halmoz fel a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amit jövőre és 2011-ben már a következő kormánynak kell kifizetnie – tudta meg lapunk a jegybanktól. Összehasonlításképpen: az összeg több mint fele a hazai vállalatok egész éves társasági-adó-befizetésének. A hatalmas mínusz legfőbb oka az eddigi rossz gazdaságpolitika következtében drasztikusan megemelkedett országkockázat miatti magas alapkamat, illetve a tavaly novemberben jóváhagyott, húszmilliárd eurós nemzetközi hitelcsomag átváltási árfolyama. Óriási veszteséget okoz ugyanis a magyar állam számára, hogy tavaly ősz óta megötszöröződött és rekordszintet ért el a jegybank által kibocsátott, kéthetes futamidejű kötvényekben tartott pénzek összege.
A kötvények után a jegybank köteles a mindenkori alapkamat szerinti hozamot fizetni a kereskedelmi bankoknak, s a kötvényekben tartott pénzek összege szeptemberben már meghaladta a 3500 milliárd forintot.
*
Eközben a nemzeti bank devizatartalékai után jóval kevesebb kamatbevétel várható, mivel az euró- és a dollárbetétek hozama is nagyon alacsony. A két kamat közötti különbségből adódó veszteség ketyegő bombát jelent a jövő évi és a 2011-es büdzsének is, mert a jegybanktörvény értelmében az MNB hiányát az államnak kell megtérítenie. A központi bank előrejelzése szerint a jövő évi veszteség 170, a 2011-es pedig 120 milliárd forintra rúg. A veszélyre a Költségvetési Tanács is figyelmeztetett, véleményük szerint a kötvények után fizetett kamatteher miatt jövőre legalább 130 milliárd forintot érhet el a jegybank vesztesége. Az óriási kisiklást mutatja, hogy a jegybank tavaly 5,5 milliárd, 2007-ben pedig 16 milliárd forintos mínusszal zárt.
– Az államnak a Nemzetközi Valutaalaptól, az Európai Uniótól felvett nagy összegű devizahitelei a jegybanki devizatartalék növekedéséhez vezettek, ami a forint- és devizahozamok között meglévő kamatkülönbözet mellett szükségszerűen hozzájárult az MNB eredményének romlásához – indokolta a veszteséget a jegybank kommunikációs osztálya. Lapunknak adott válaszukban hangsúlyozták: a nemzetközi hitelekre támaszkodó finanszírozás a költségvetés kamatkiadásait ugyanakkor közel hasonló mértékben mérsékli, mivel a valutaalap kölcsönének kamata még mindig olcsóbb, mintha a piacról venne fel hazánk hiteleket. A magyar államkötvények kamata ugyanis messze a legmagasabb a visegrádi országok között, jelenleg hét-nyolc százalékon áll, de a válság begyűrűzésekor 13-14 százalékot is fizetni kellett az állampapírjaink után. A jegybanki veszteségre vonatkozó előrejelzést jelentős kockázatok övezik, a Költségvetési Tanács ezért is jósolt más számokat – figyelmeztet az MNB. A legnagyobb veszélyt a deviza- és forinthozamok, valamint a forintárfolyam alakulása jelenti.
– Nagy valószínűséggel a MÁV és a BKV mellett a Magyar Nemzeti Bankot is konszolidálni kell – jelentette ki tegnap a köztelevízió reggeli műsorában Gyenesei István, a Bajnai-kabinet sportügyekért felelős miniszterelnöki megbízottja, aki szerint „azokkal a folyamatokkal van gond, amelyek a nemzeti bankon keresztül zajlanak”, de a problémával senki sem foglalkozik. A kijelentését a műsorban indokolni nem tudó Gyenesei lapunknak hangsúlyozta: már jövő májusra elérheti a 80-100 milliárd forintot a jegybank vesztesége, mivel a nemzetközi hitelintézetektől felvett kölcsön felhasználása során többlet állami teher keletkezik.
– A jegybanki törvény értelmében az MNB veszteségét a költségvetésnek kell állnia, az esetleges többlet viszont a jegybanknál maradhat – fogalmazott lapunknak Varga István. A Magyar Adófizetők Országos Szövetségének alelnöke szerint a kereskedelmi bankok hitelezés helyett inkább a jegybankban tartják pénzüket, amelyért az alapkamat szintjét megközelítő hozamot kapnak. Mivel az utóbbi egy évben tíz százalék felett járt az alapkamat, a 3500 milliárd forintnyi betét utáni kamatteher hatalmasra duzzadt. Ezzel szemben a jegybank saját devizatartalékai után csak nagyon alacsony hozamot kap, így az egyenlegben óriási mínusz keletkezik. Az MNB tegnap közölt adatsora szerint szeptemberben már több mint harmincmilliárd eurót tett ki a jegybank nemzetközi tartaléka, ami csaknem 13 milliárd eurónyi növekedést jelent a nemzetközi hitelkeret tavaly novemberi jóváhagyása óta.
Nekik jó simor. Az amerikai székhelyű Global Finance Magazine szaklap értékelése alapján Európában Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank vezetője, Zdenek Tuma cseh jegybankelnök és Simor András a jegybankárok sorrendje az elmúlt két év összesítése alapján. A New York-i székhelyű, havi megjelenésű pénzügyi magazin 1994 óta rendszeresen, hatfokozatú skálán értékeli a világ legfontosabb jegybankelnökeinek teljesítményét. A befektetők szemszögét közvetítő szaklap kiemeli, hogy a Magyar Nemzeti Bank a krízis idején rendkívül gyorsan cselekedett, s az MNB közreműködésével összeállított nemzetközi mentőcsomag hozzájárult az ország gyors gazdasági felépüléséhez.
origo.hu
Támadnak a darazsak: ezek a legfontosabb tudnivalók
