Látogatható lesz a Horthy-bunker

Horthy Miklós 1944. október 16-án lemondott kormányzóságáról, majd a németek Hirschbergbe internálták, így soha nem láthatta elkészülve azt a bunkert, amelynek építését maga kezdeményezte. Több mint hatvan esztendővel később viszont, jövő nyáron újra látogatható lesz az építmény, amelyet a szovjetek egyszerűen csak benzinraktárnak használtak.

Öt-hat méterrel vagyunk a föld felszíne alatt – magyarázza Papházi János, a Gödöllői Kastélymúzeum múzeumi osztályvezetője a Horthy Miklós kezdeményezésére épített bunker folyosóján, amely környezetével egyetemben jelenleg még építési terület, de jövőre megnyitják a nagyközönség előtt is. A bunker lejáratát Erzsébet királyné titkos szalonjai közül az elsőn keresztül érjük el, amely a kastély cukrászdája mögött található. Az 1944 őszén építeni kezdett bunker terveit a Műegyetem neves profeszszora, Csonka Pál jegyzi, tájékoztat vendéglátónk, miközben a 20 centiméter vastag, tömör acél ajtót próbálja résnyire kinyitni, hogy megközelíthessük a föld alatti helyiségeket. A 70 négyzetméteres létesítményben legfeljebb harminc fő fért volna el szükség esetén, 170 centiméteres vasbeton falai minden bizonnyal megóvták volna a kormányzót és környezetét.
1945 után a szovjetek a bunkert vegyi- és üzemanyagraktárként használták, ittlétük évtizedei alatt itt-ott megsérült a szigetelés is, ezért vizessé vált az építmény. Ezt tapasztaljuk is, a kormányzó szobájának felét még most is centiméteres víz borítja, igaz, a szigetelést már felújították a szakemberek. A falakon a felújítás során több freskótöredéket is találtak; amelyek absztrakt alkotások, sárga alapon fekete és vörös geometriai ábrák díszítik a falat. Ezeket a nagyközönség is láthatja majd, amint jövő júniusban megnyitják az óvóhelyet a látogatók előtt, csakúgy, mint a falon függő korabeli vízvezetékcsöveket. Amint Papházi János mondja, minden korabeli tárgyat felújítanak, semmit nem dobnak ki.
A másik szobába sétálunk, amelynek alapterülete és mosdóhelyisége valamivel nagyobb az előzőnél, minden bizonnyal itt húzhatták volna meg magukat bombatámadás esetén a vezető tisztek.
Érdekesség, de maga a kormányzó soha nem látta teljesen kész állapotában a bunkert, mi több, még akkor sem volt egészen kész, amikor 1944 decemberében a front elérte a várost.
Horthy Miklós kevés átalakítást végzett a kastélyon 1920-tól ’44-ig, a bunker mellett csak egy teniszpályát és egy fürdőházat építtetett, lakosztályait szolid polgári bútorokkal rendeztette be.
A kastély és ezzel együtt a bunker helyreállítása uniós forrásból valósul meg 1,6 milliárd forintos beruházás révén. Az óvóhelyen kívül új köntöst kap a déli szárny és a déli előkert, az Erzsébet faveranda, valamint a park öthektáros területe, ahol egy 1870-es évekbeli angolkertet alakítanak ki. Az új szárnyban hét helyiségben múzeumpedagógiai termek és vetítő várja majd a látogatókat, akik korabeli filmeket tekinthetnek meg. A múzeum Horthy kormányzóságának korszakát egy állandó tárlaton mutatja majd be.
A kastély – amely a magyar állam és Gödöllő elidegeníthetetlen tulajdonában van – felújítása a tervek szerint nem áll meg, a vezetés már beadta pályázatát az istálló, a lovarda és a kocsiszín felújítására is.