MI A MAGYAR?

Félegyháza derék mezőváros, mind kunok lakják; rendesebben van építve, mint Kecskemét. Házakat mintegy ezret és lakosokat nyolcezret számlál. Ez a helység ennek előtte ötvenkét esztendővel fundáltatott, ennek előtte is kun föld ugyan, de puszta lévén. Az első lakosok a Jászságból telepedtek oda, rész szerént pedig a szomszéd vármegyékből, és mind katolikusok. A Kiskunságnak, mely nyolc helységekből áll, ez a fő helye; itt lakik a v. kapitány is, és a kerület háza s magisztrátusa is itt vagyon.
Hogy a kunoknak, valamint a jászoknak a főkapitánya és bírája a palatínus, minden tudja; ezenkívül a három kerületnek együtt egy kapitánya és ennek minden kerületben külön kapitánya vagyon. A kunok magános ügyei s perei előbb a kerület vicekapitánya és magisztrátusa vagy törvényszéke előtt fordulnak meg, azután pedig a palatínushoz mennek egyenesen végső elintézésre. A közdolgai pedig a kerületeknek az ő közönséges egyesült gyűléseken folynak, melyen a magisztrátusok és minden helyből való deputátusok megjelennek, és amelyek a kerületeknek közkapitánya elölülése alatt Berény nevű mezővárosban a Jászságban tartatnak. A kunoknak és jászoknak mely régi és nevezetes szabadságai voltak, a históriákból lehet tudni; de ettől ők a múlt században, minekutána a török pusztításai s rablásai által sokat szenyvedtek, és lakóföldjek is szorosabb határok közé szoríttatott volna, elestenek. Elzálogosíttattanak ti. ezen három districtusok akkori időben a németországi Teutonicus Ordónak ötszázezer Rft summában, és minden szabadságoktól ezáltal megfosztattak, amelyeket csak Mária Terézia királyné azután az 1751-ben tartatott országgyűlésében adott nékik vissza, a régi törvényes lábra visszaállítván őket. Ez alkalmatossággal a jászok és kunok az ötszázezer Rft zálogos summát tizenötezer ft-nak felyüladásával lefizették.
A mostani kunok nagyobbára új kunok, olyanok ti., akik eredet szerént nem a régi kunoktól származnak, hanem magyarok; de kunoknak neveztetnek azért, mivel a kun földet lakják. A régi kunok sok helységeikkel együtt, melyek közül némelyeknek emlékezetek a rólok neveztető pusztákban még fennmaradt, kipusztultak. A sok hadakozások, a törököknek és a rácoknak ezen század elein való nagy pusztításaik ezt a népet felette megfogyasztották, úgyhogy ma csak kevés számmal vagynak azok, akik a régi kunoktól való származatokat megmutathatnák. A kun nyelv is egészen kiholt, és alig találkozik valaki a Kunságon, aki még annak valami töredékeit tudná. A legrégibb mostam kun helyek a Kiskunságon Halas és Maisa; a Nagykunságon, mely hat helységekből áll, Kisújszállás, ahol még 1300-ba, valamint most is, kapitány lakott, és Kunszentmiklós. A kun helységekről közönségesen meg lehet azt jegyezni, hogy igen népesek. Aki egyet látott, a többit is látta, mindegyik egy nagy faluhoz hasonlít. Népinek karaktere a legtisztább és -igazabb magyar karakter. A kiskunok részint katolikusok, részint reformátusok. A nagykunok pedig, egy helységet kivéven, majd mind reformátusok.
(Teleki Domokos: Egynehány hazai utazások leírása Tót- és Horvátországoknak rövid esmértetésével együtt, 1796)