Tabudöntő német elemzés Izraelről

Politikai puskaporos hordónak bizonyult a francia–német politológus, Alfred Grosser nemrégiben Auschwitztól Jeruzsálembe címmel megjelent kötete. Tisztában volt ezzel maga a szerző is, hiszen még a nyilvános bemutató előtt bevallotta, számít a kritikákra és a vitákra, mint ahogy arra is, hogy komoly nyomás nehezedik majd a kiadóra és a könyvről írni szándékozó szerkesztőségekre.
A kétszáznyolc oldalas mű abból a központi tézisből kiindulva foglalkozik a közel-keleti helyzettel, hogy minden ember köteles tiszteletben tartani a másikat. Ezt a szabályt pedig senki sem sérti meg olyan következetesen, mint az izraeliek a palesztinokkal szemben – véli Grosser, és egyben teret szentel annak a „német mazochizmusnak, amely alárendeli magát a múltba vetett pillantásnak”.
A Franciaország egyik legelismertebb politológusának számító szerző maga is zsidó származású, családja a nemzeti szocialisták elől 1933-ban Frankfurtból emigrált. Izrael egyik legkövetkezetesebb kritikusának számít, ellenfelei rendszeresen antiszemitizmussal vádolják. Mindezek ellenére a jó nevű Rowohlt kiadó nem riadt vissza attól, hogy megjelentesse a köztársaságban tabutémaként kezelt, Izraelt kritizáló művet. Ilyen és hasonló jellegű munkák – különösen, ha német szerző tollából származnak – nem számíthatnak pozitív fogadtatásra, a szerző viszont éppen azt állítja előtérbe, hogy a Nyugat alapértékeit igyekszik védelmezni. Grosser úgy véli, hogy Izrael a Nyugathoz tartozik ugyan, de a palesztinokkal szemben megsérti az öreg kontinens által képviselt értékeket, éppen úgy, mint azt az Egyesült Államok tette Guantánamóban. E bűn miatt az egész világ szenved, mondta a szerző.
Ha a németek összeszedik bátorságukat és felemelik hangjukat Izrael politikája ellen, azonnal elhangzik az antiszemitizmus vádja. „A legádázabbul a német zsidók központi tanácsa reagál” – hangoztatja Grosser, és utal a Der Spiegel hírmagazin szalagcímére a II. világháború kirobbanásának évfordulója alkalmából: „Amikor egy nép lerohanta a világot”. Alfred Grosser szerint ez ismételten a kollektív bűn tézisének, a németek rossz lelkiismeretének a felhánytorgatása.
„Németországot annyira megfélemlítették, hogy az államfő és a kancellár a knesszet előtt csak a Hamász terrorizmusáról beszél, és nem a Gázai övezetben az izraeli páncélosok lerombolta házakról, a jól megszervezett bombatámadásokról, a bezárt és nyomorba taszított palesztin lakosságról. A mások szenvedésének elismerése a minden embernek kijáró méltóságnak megfelelően. Ez a könyvem alaptézise” – nyilatkozta Alfred Grosser, aki egyben arról sem feledkezik meg, hogy mind Francia-, mind Németországban diszkriminálják az ott élő muzulmánokat is. „Ez ellen a zsidó szervezetek is tiltakozhatnának!” – jegyzi meg.