Templomról templomra Grazban

Az osztrák határ közelében, a Velem melletti Novákfalván szállunk meg hétvégére, hogy innen indulva tegyünk csillagtúrákat; az egyik célunk a stájer főváros, Graz, vagy ahogy régebben magyarosan írták, Grác fölfedezése. A világörökség részeként is ismert belváros mesés, és érdemes betérni a város templomaiba is.

Utunk során rendezett falvakon keresztül haladunk, várak, templomok, kolostorok állnak magas sziklákon. Stájerország negyedmilliós fővárosába érve – hétvége lévén – nem könnyű a parkolás, de kis idő alatt így is sikerül megállnunk nem messze a belvárostól. Városnéző sétánkat a középkori belváros egyedi itáliai atmoszférájával ismerkedve kezdjük; Graz szívének a reneszánszba visszanyúló épületekkel teli történelmi centrum számít, amely egyben az UNESCO-világörökség része is. A hangulatos utcákon sétálva, a nyugodt „sógorok” arcát fürkészve, kirakatokat nézve röpülnek az órák.
A Herrengasséra kiérve először a félpercenként csilingelő zöld villamosokra csodálkozunk rá, majd a vidám turistasokadalomra és a valóban pompás épületekre. Az utcában áll a Jézus Szent Vére templom is, amelynek magja gótikus stílusban épült, barokk tornyát és főhomlokzatát csak később kapta. Elnevezésének és létrejöttének érdekes a története: a Mátyás királlyal is sokat hadakozó III. Frigyes német-római császár 1440-ben építtetett egy kápolnát Krisztus testének ajánlva, amit pár évtizeddel később a domonkosok Szent Vér néven háromhajós templommá bővítettek.
A templom féltett kincse Tintoretto festménye, a Mária mennybemenetele. A II. világháború során az épületet több bombatalálat érte, így üvegablakai Albert Birke 1953-ban készült alkotásai. A keltezés alapján nem csoda, ha a szentély bal oldali jelenetei között Hitlert és Mussolinit is fölfedezi a fürkész szem a Jézust kigúnyoló alakok között. Nehezen feledhető a kereszten függő Krisztus-szobor: az ablakok elé a menynyezetről lógatják be az alkotást.
Grác ékessége a Bürgergassén álló székesegyház, amelyet enyhén emelkedő, kanyargó utcákon érünk el (érdemes megállni a Hofgasse 6. előtt: a pékség 1569-ben, fából faragott portáljának látványa jó darabig nem hagy minket tovább sétálni). Helyén már a XII. században is állt egy templom, de a már említett III. Frigyes rendeletileg újjáépíttette, ettől az időszaktól kezdve a császári udvar templomaként működött. Harangtornyából fenséges panoráma tárul a lépcsőkkel megbirkózó elé, még ha a kilátást némileg akadályozza is az ablakok előtti rács.
II. Ferdinánd császár mauzóleuma a székesegyház mellett áll. Az 1618-ban magyar királlyá koronázott Ferdinánd buzgó katolikussága a harmincéves háború kirobbanásához vezetett, ám a Pietro de Pomis tervezte mauzóleum, amely a császár halála előtt egy évvel készült el, tökéletes és fenséges barokk építészeti alkotás. Egyszerűen kihagyhatatlan.
Sétánkat a város közepén emelkedő Schlossberg fennsíkján zárjuk, amelyet a hegy gyomrában kialakított liften érünk el. A hegy 200 méterrel magasodik a város fölé, a kilátáson túl számos meglepetéssel, kikapcsolódási lehetőséggel szolgál. Graz jelképét, az óratornyot (a Liesl harangtoronynyal) kötelező meglátogatni, de a kazamata és a bástyák is népszerűek. Pompás rózsakertekben gyönyörködünk, mialatt a világ minden tájáról idesereglett turistákat borospincék, éttermek, kávézók terasza nyeli el.
És ha már panoráma: a Schlossbergről a várost kémlelve még kissé felhős időben is kellemes a kép, sorra újra vesszük, merre jártunk, melyik templom, látnivaló merre fekszik a városban. Megállapítjuk azt is: a gráciak nem idegenkednek az újtól sem, bátran kísérleteznek, példa erre a Kunsthaus és az úszó Mura-sziget. A múzeum hatalmas üveg amőbaként fogja körül a város ódon házait, míg a sziget csigaként tekeredik a Mura hullámaiba.