A katalizátor emléke

Ma este 7 órakor a biatorbágyi faluházban bemutatják Gulyás János dokumentumfilmjét, a Katalizátorok – a Katalizátor Iroda történetét. A film vetítésével a nemrégiben elhunyt Modor Ádám történészre, újságíró-riporterre emlékeznek, akit október 15-én, hosszú szenvedés után magához szólított a Teremtő.

Modor Ádám 1984-ben kapcsolódott be a szamizdatként megjelenő Beszélő készítésébe. A Katalizátor Iroda egyik vezetője volt 1986–1995 között. A nyolcvanas évek elején összeállt négy fiatal, akik elutasították a kádári szocializmust, az orosz megszállást, Lengyelországba jártak tüntetni a Szolidaritás mellett, röpcédulát szórtak a fővárosban, hitük szerint tevékenykedtek a demokratikus átalakulás reményében. Katalizátor Iroda néven önálló szamizdatkiadót hoztak létre 1982-ben (alapítók: Gehér József, Kurdi Zoltán, Rózsa Gábor, valamint e sorok írója). Ehhez a csoporthoz kapcsolódott Modor Ádám és Balassa János 1986-ban. Gulyás János filmrendező a Katalizátor Iroda legendás történetét mutatja be dokumentumfilmjében, amelyben megszólalnak az egykori Katalizátor Iroda-tagok. Meghívott vendégek: Gulyás János, a film rendezője, a Katalizátor Iroda alapítói, valamint tagjai, a film szereplői.
Modor Ádám több Gulyás János-dokumentumfilm elkészítéséhez nyújtott szakmai segítséget. Csaknem hat évig dolgoztak a szamizdatos éveken, hogy méltó emléket állítsanak az ellenzéki mozgalomban részt vevő közkatonáknak.
Közös munkájuk eredménye az Inconnu csoport bemutatása, de nevükhöz fűződik a Pákh Tiborról készített portréfilm, valamint a Demokrata alapítójáról, Nagy Jenőről készített film is.
Modor Ádám magára nézve is zsinórmértéknek tekintette azt, amit Márton Áronról írt: „Mindig van alternatíva a diktatúrák elnyomó gépezetével szemben. Boldog az a nemzet, amelyik ilyen szilárd jellemű, keresztény felfogású spirituális vezetőt mondhat magáénak.” Az igazságot kereste kutatásai során, mert a pártállami diktatúra besúgóinak, az árulóknak, a hazugoknak képtelen volt megbocsátani a tönkretett életekért. Tudományos kutatásainak eredményeit többek között a Magyar Fórumban és a Magyar Nemzetben publikálta. 2001-től 2004 márciusáig a Magyar Nemzet állandó munkatársa volt. Kutatásainak eredményeit A titok meg a nyitja című könyvében publikálta, a Célkeresztben Krassó című kötetben Krassó Györgynek állított emléket. 2006-ban ő kapta meg elsőként a Krassó-emlékplakettet a Jobbik Magyarország Mozgalomtól és az Inconnu csoporttól. Ellenségből ellenzék című munkájában a Fidesz történetét állította össze 1988-tól 1994-ig. Utolsó hónapjaiban a Fidesz-könyv második kötetén dolgozott, amelyet már nem tudott befejezni.
Modor Ádám utolsó előadása 2009. június 16-án hangzott el egy Nagy Imréék húsz évvel ezelőtti újratemetésére emlékező konferencián Utak a ravatalhoz címmel.