Az utóbbi hetek spanyolországi migrációs hátterű bűncselekményei és zavargásai is megerősítik: Magyarország jól döntött, hogy megépítette a határkerítést és gátat szab az illegális migrációnak, még a brüsszeli zsarolás ellenére is.
Adottnak vesszük, hogy biztonságban élünk, pedig kemény harcok árán van ez így. Csak akkor lehet igazán értékelni, amikor látjuk a hiányát. Márpedig Európa jelentős részén jól láthatjuk, milyen problémákkal kellene szembenéznünk, ha engednénk mi is a brüsszeli migrációs zsarolásnak. Ráadásul a migráció és a következményei visszafordíthatatlanok, ezt láthatjuk Spanyolországban is.
Egy magyar turistának Spanyolország ideális helynek tűnhet. De mit lát az egyszerű spanyol ember, ha bekapcsolja a híreket?! Például egy idős, összevert férfi vérző fejét, akit fényes nappal az utcán támadtak meg Észak-Afrikából érkezett migránsok. Ez utóbbiról nem illik beszélni. Ráadásul nem loptak el tőle semmit, „csak” szórakozásból verték.
A kis dél-spanyolországi város lakosai – kétharmaduk egyébként migráns –, ahol az eset történt, felháborodnak, az indulatok is elszabadulnak. Az alkalmat szélsőségesek is kihasználják, akik különböző helyekről érkezve úgy gondolják, nekik kell „igazságot” tenniük. Több nem is kell egy napokig tartó zavargássorozathoz. A korrupciótól fulladozó kormányzó baloldalnak és médiájának, azaz a spanyol nyilvánosság legnagyobb részének kapóra jönnek a szélsőségek, akikkel össze tudják mosni a politikai jobboldalt, megspórolva, hogy a probléma gyökerével, az illegális migráció visszafordíthatatlan következményeivel foglalkozzanak.
Az elmúlt hetek ijesztő történései még a sokat látott spanyoloknak is kezd sok lenni. Egy katalán kisvárosban majdnem kétszáz migráns támadt a rendőrökre, akik egy imám által vezetett illegális lakásfoglalást akartak megakadályozni. Cervantes szülővárosában egy félreeső utcán erőszakolt meg egy fiatal lányt egy Maliból illegálisan érkezett migráns, amit több napos zavargás követett, ahol az ottani migránsbefogadó központ bezárását követelték. Egy másik katalán kisvárosban észak-afrikai migránsokkal csaptak össze a helyiek, mert már elegük volt a sorozatos lopásokból.
Egy tengerparti városban pedig szintén migránscsapat támadt az egyik társukat letartóztató rendőrökre. A legújabb tragédia két napja történt, egy marokkói férfi gyújtott fel (!) egy tizenhét éves spanyol lányt úgy, hogy testének kilencvenöt százaléka megégett.
De idén volt már zavargás migránsotthonban plusz zsebpénzért, egy migráns támadó a nyílt utcán vágta el áldozata torkát, és növekszik a nemi erőszakok száma, amelyekben egyre nagyobb arányban migráns férfiak az elkövetők.
Spanyolország 49 milliós népessége a folyamatos és szinte kontrollálatlan migráció miatt növekszik, miközben Európában ott a legalacsonyabb a termékenységi ráta (1,12). Az országban hozzávetőlegesen nyolcmillió külföldi él, jelentős részük Európából és az azonos nyelvű, kultúrájú ibéroamerikai országokból érkezett, akiknek a beilleszkedése kevesebb nehézségbe ütközik. Egészen eddig valószínűleg ezért sem alakult ki ösztönös félelemérzet a spanyolokban a más kultúrákból, Afrikából, Közel-Keletről érkező migrációval szemben. De mára csak marokkóiból csaknem egymillió él Spanyolországban, és az iszlám az ország második vallásává vált, kétmillió követővel. Van olyan település is, ahol több mecset van, mint katolikus templom.
A józan ész a határok védelmét diktálná, de a jelenlegi baloldali spanyol kormány inkább Soros- és EU-mintaállammá tette az országot, tárt kapukkal várja a migránsokat (lásd: ennek a kormánynak több tagja is vonult a budapesti pride-on). A korrupciós ügyekkel szorongatott szocialista Pedro Sánchez egyik első külföldi vendége miniszterelnökként maga Soros György volt, és azóta a Soros-féle migrációs terv leglelkesebb, legszakszerűbb végrehajtója. Eddig félmillió migráns jogi helyzetét rendezték Magyar Péter és a Tisza spanyol szövetségeseinek támogatásával, és újabb egymillió migránst várnak a következő két évben. A migrációs szabályokon is könnyítettek, hat hónap után szinte bármely illegálisan érkezett migráns törvényesítheti a helyzetét.
Ma Európában Spanyolországban nyújtják be a legtöbb menedékkérelmet, többet, mint Németországban. Megszokott jelenetté vált, ahogy a tengerpartokon napozók döbbenten nézik a többnyire fiatal férfiakat szállító csónakok érkezését. Egyáltalán nem szokatlan ma már Barcelona utcáin tömeges muszlim felvonulásba ütközni, ahogy az sem, hogy az önkormányzatok is megünneplik a ramadán végét. A terrorkészültség az iszlamista fenyegetések miatt évek óta az egyik legmagasabb szinten van az országban.
A spanyol kormány nyíltan hirdeti, szükség van minden migránsra. Aki ezzel nem ért egyet, az természetesen rasszista, aki pedig inkább a spanyol családok gyermekvállalását támogatná, az szélsőjobboldali. De a baloldal érvei visszatetszők. Azzal érvelnek, hogy a kontrollálatlan migrációra azért van szükség, hogy azokat a munkákat ellássák, amelyeket a spanyolok már nem akarnak. Ezzel önmagában másodrendűvé alacsonyítják őket, nem törődve azzal sem, hogy milyen frusztráltság keletkezik majd a következő generációban, amely már nem elégszik meg ezekkel a munkákkal.
A 2017-es, tucatnyi halálos áldozatot és százötven sebesültet követelő barcelonai terrorcselekmények elkövetői is másodgenerációs migránsok, radikalizálódott fiatalok voltak. Másrészt szimpla politikai eszközként használja őket a baloldal, vagy mert potenciális szocialista szavazók lehetnek – nem véletlen a marokkóiak állampolgársági kérelmeinek felgyorsítása –, vagy mert jól „használhatók” a politikai ellenfelekkel szemben. A jobboldal által vezetett Madridnak „büntetésből” négyszáz fiatalkorú illegális migránst kellene befogadnia, amíg a kormánykoalíciót támogató katalán pártok kérésére Katalóniának egyet se. Ráadásul az országban csúcsra járatták a palesztinpártiságot is, több palesztin zászlót látni, mint spanyolt, és arra is volt példa, hogy izraeli turistákat nem szolgáltak ki és zavartak el az étteremből. Ez van tehát, ha Brüsszelnek kedves kormánya van egy országnak.
A spanyol politikai elit migráció tekintetében kezd elszakadni a lakosságtól. Az illegális migrációval szemben egyedül az európai patriótákhoz tartozó Vox, a Fidesz testvérpártja lépne fel határozottan. Nemcsak népszavazást követelnek a migrációról magyar mintára, de kitoloncoltatnának minden olyan illegális migránst, aki bűncselekményt, erőszakot követ el vagy nem akar beilleszkedni a spanyol társadalomba.
És hiába támadják emiatt a Voxot a globalisták és a sajtójuk, a közvélemény-kutatások szerint a megkérdezettek hetven százaléka támogatná a kitoloncolásokat, amit a jobboldaliak egészen kilencven százaléka, de még a szocialista szavazók 57 százaléka is támogatna. Fordulni látszik a spanyol közvélemény. A kérdés az, nem késő-e, nem visszafordíthatatlan-e a folyamat, megmenthető-e még Spanyolország?
Újabb példa, hogy Magyarországnak igaza van, jobb be sem engedni a migrációt, még akkor sem, ha Brüsszelből ezt követelik. Többet veszíthetünk a migráció okozta beláthatatlan problémákkal, mint az uniós zsarolással.
Jól döntött a magyar kormány, hogy tíz éve a határok védelmét és a határkerítés megépítését választotta a magyarok érdekében. Brüsszel is jobban tenné, ha ugyanezt tenné az európaiak érdekében. A határkerítés nem elég, az a spanyoloknak is van. Világos politikai szándék kell, hogy a határokat meg kell védeni, a kultúránkat meg kell őrizni. Ezt ma Európában csak a patrióták, Magyarországon csak a nemzeti kormány képviseli. Van tehát mitől félni, de nekünk legalább van még mit megvédeni.
A szerző az Alapjogokért Központ madridi irodaigazgatója
