Trump alatt az USA-nak újra prioritás lesz az amerikai kontinens. Dőlhetnek a woke-kormányok és a szocialista diktatúrák a kontinensen, amelyek helyére nem egy országban a magyar modellt régóta érdeklődve figyelő patrióta erők kerülhetnek.
Világrendszerváltás szemtanúi vagyunk. Ahogy Orbán Viktor miniszterelnök is fogalmazott nemrég, a világ meghatározó hatalmi központjai most alakítják ki a következő évtizedek új geopolitikai kereteit. De
a nagyhatalmak biztosítani akarják, hogy a közvetlen szomszédságukban jól menjenek a dolgok, ne fenyegesse őket meglepetés vagy veszély. Pontosan ezt teszi, illetve fogja tenni a Donald Trump által vezetett új adminisztráció is az amerikai kontinensen. Nemcsak „America first”, de ahogy a közismert Monroe-doktrína szólt: „Amerika az amerikaiaké”,
csak most nem az európai gyarmatbirodalmaknak szól, hanem a nagy vetélytársnak, Kínának (zárójelben: Dél-Amerikának már most is Kína a legnagyobb kereskedelmi partnere, az Egyesült Államok csak akkor előzi meg, ha kiegészülve a vele szomszédos Mexikóval a teljes Latin-Amerikát nézzük). De Trumpék várhatóan határozottan lépnek fel az USA biztonságát is fenyegető drogkartelleken túl a kontinens kommunista diktatúráival szemben is.
Mi volt eddig az USA „hátsó kertjében”? Bidenék az ideológiát részesítették előnyben, akár az amerikai érdekekkel szemben is. Nagyobb értéknek tartották, hogy Latin-Amerikában woke-kormányok legyenek, mint USA-barát vezetők. Ott van példaként a régió legnagyobb országa, Brazília.
A korábbi brazil elnök, Jair Bolsonaro – akinek fia rendszeres fellépője a magyarországi CPAC-nek – jobboldali, konzervatív volt, akit a „brazil Trumpnak is neveztek”, és kifejezetten USA-barát politikát folytatott. Mégis, a demokraták 2021-es hatalomra kerülésével hűvössé váltak a Brazília–USA-kapcsolatok, amelyek akkor kaptak új lendületet, amikor a szocialista Lula da Silva lett ismét Brazília elnöke.
Ugyanígy nem fogadta nagy lelkesedéssel a demokrata kormányzat Javier Milei megválasztását sem Argentínában, a Paraguayt régóta kormányzó jobboldalt pedig kifejezetten ellenségnek tekintették, amely ellen a „Pressman-taktikát” vetették be, és nyíltan a nagy többséggel megválasztott, a woke-ideológiát határozottan elutasító konzervatív kormánnyal szemben politizáló nagykövetet küldtek.
1990-ben, a Szovjetunió összeomlásával a latin-amerikai forradalmi, szocialista erők is magukra maradtak. Erre válaszul Fidel Castro néhai kubai diktátor és Lula da Silva régi-új brazil elnök megalapították a latin-amerikai baloldali-marxista erők „internacionáléját”, a Sao Paulo Fórumot.
Ez az egyik legsikeresebb kortárs politikai kezdeményezés, hiszen a régió legtöbb országát a Sao Paulo Fórumhoz tartozó erők kormányozzák. Sőt, az ehhez kapcsolódó, politikai vezetőket tömörítő Puebla Csoport keze Európába is elér a szocialista-szélsőbaloldali spanyol kormány révén.
