idezojelek

Donald Trump világrendszerváltása

Az amerikai kontinensen is dőlhetnek a woke-kormányok és jöhetnek a patrióta vezetők.

Farkas  Vajk avatarja
Farkas Vajk
Cikk kép: undefined
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mi a gond velük? Olyan országokról beszélünk, mint a több évtizede kommunista diktatúrában élő Kuba, a világ egyik legnagyobb kőolajtartalékával is elszegényedő, a szocialista Madurót nyögő Venezuela (Maduro most tette le újabb hivatali esküjét, igaz, a választásokat nem ő nyerte), illetve Nicaragua, ahol az elnöki pár épp most dolgozik azon, hogy fiuk örökölje az elnöki széket. A kevésbé autoriter országok sem mutatnak sokkal jobb képet. A mexikói baloldal például felszámolja a bíróságok függetlenségét, azzal, hogy mostantól a nép választja a kormányzó baloldal iránymutatásai alapján a legfelsőbb bíróság tagjait is, Brazíliában pedig még az X-et is leállították egy időre, nehogy túl sok hír terjedjen arról, hogyan üldözik a jobboldal vezetőit. Ami még ennél is veszélyesebb, hogy köztudottak az összefonódások a helyi szervezett bűnözéssel, drogkartellekkel. Ez pedig közvetlen biztonsági fenyegetést jelent az Egyesült Államoknak is, de a számlájukra írható rossz közbiztonság, a szocialista diktatúrákban tapasztalható mélyszegénység mellett a fő okai az Egyesült Államokba irányuló tömeges migrációnak.

A migrációt okozó tényezők, az USA biztonságát is veszélyeztető drogkartellek, a növekvő kínai befolyás és a kommunista diktatúrák – az amerikai demokraták és sokszor az EU is szemet hunytak ezek felett, ha a Sao Paulo Fórum által irányított országokban leöntötték mindezt egy kis woke-mázzal, egy kis genderideológiával. Jött a párbeszéd-politika is, 

Venezuelával ­például megállapodtak abban, hogy a szankciók feloldá­sáért cserébe olyan választást tartanak, amely legalább tükrözni képes a választók akaratát. Természetesen ez sem így lett, s azt még a Maduro-rezsim régióbeli támogatóinak jó része is elismeri, hogy a hivatalos választási eredményeknek nincs sok alapja. Maduróék szimplán megalázták Bidenéket.

Donald Trump hivatalba lépésével itt is minden megváltozik. 

Az Egyesült Államok a világrendszerváltás közepette biztosítani akarja, hogy nem érik meglepetések a saját „hátsó udvarában”. Mintha ehhez igazították volna az új külügyi vezetést is. Kulcspozíciókba hispán gyökerű, spanyolul jól beszélő, meggyőződéses antikommunisták kerültek, akik korábban is kritizálták Kína nyomulását az amerikai kontinensen, és akik jól ismerik a régiót.

Legjobb példa erre az új külügyminiszter, Marco Rubio, akinek szülei 1956-ban menekültek el Kubából a kommunista diktatúra elől. Trump külön latin-amerikai megbízottat nevezett ki Mauricio Claver-Carone személyében, aki szintén kubai gyökerekkel rendelkezik.

A külügyminiszter-helyettes Christopher Landau lett, aki nagykövet volt Mexikóban az első Trump-adminisztráció idején. Mexikó pedig kulcsország az illegális migráció feltartóztatásában. Trump nem tétlenkedett, első hivatali napján elrendelte a mexikói határ lezárását, és több katonát küldött a határra. Egyben elrendelte azt is, hogy a migránsoknak Mexikóban kell megvár­niuk, amíg az amerikaiak döntenek a belépésről. (Lám-lám, erről szól a magyar migrációs politika is, kár, hogy Brüsszel még bünteti.) Hogy teljes legyen a biztonsági csomag, Trump terrorszervezetekké nyilvánította a drogkartelleket, ami nemcsak őket érinti kellemetlenül, de sok latin-amerikai baloldali kormányt is. Marco Rubio első munkanapján pedig a tavalyi venezuelai elnökválasztáson győztes, de a hivatalát elfoglalni nem tudó Edmundo Gonzálezzel és a venezuelai ellenzék vezetőjével, María Corina Machadóval tárgyalt.

Egy szó, mint száz, a woke-máz mostantól nem lesz elég a latin-amerikai baloldal számára. Az USA után az amerikai kontinensen is eljött volna a patrióták kora? Az USA mellett ott van Argentína, Paraguay, idén választások lesznek Chilében, jövőre pedig Brazíliában. Még azt is megélhetjük, hogy nemcsak woke-kormányokból lehet kevesebb a régióban, de a régi kommunista diktatúrák által irányított országokban is szabadon választhat majd a nép.

Latin-Amerika jó ideje nincs a magyar külpolitikai gondolkodás homlokterében. De a várható új patrióta vezetők okán kifejezetten felértékelődhetnek kapcsola­taink ezekkel az országokkal. Az Alapjogokért Központ ezért is erősíti a kapcsolatokat a feltörekvő patrióta erőkkel madridi irodáján és a CPAC Hungaryn keresztül egy­aránt. 

A nyugati világban nagy lelkesedéssel ünnepelt argentin elnök, Javier Milei a szabadságért és a woke ellen folytatott harcban Trumpot, Muskot, Netanjahut, Melonit és Orbán Viktort nevezte szövetségesének. Ez is jelzi, hogy a hatalomra igyekvő latin-amerikai patrióták szemeiket Magyarországra is vetik.

A szerző az Alapjogokért Központ madridi irodavezetője

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.