A kínai gazdaság sikereivel együtt a tudomány is rendkívüli módon fejlődött, és kijelenthetjük, hogy megszűnt az amerikai hegemónia. Egyre több jel utal arra, hogy letaszítva Amerikát a trónról Kína a világ vezető műszaki-technológiai hatalmává válik. A legutóbbi példa a DeepSeek sikere: összehasonlíthatatlanul olcsóbban alkották meg a ChatGPT kínai megfelelőjét, mint az amerikaiak.
Néhány tudománymetriai adat. Tíz évvel ezelőtt a Nature felmérte a világ 145 legrespektáltabb szakfolyóiratában megjelent tudományos cikkeket a kutatók intézményei, illetve országai szerint, és annak alapján alkotta meg az úgynevezett Nature Indexet.
Akkor még csak egy kínai tudományos intézmény került be a tízes ranglistába (bár igaz, az első helyre), a Kínai Tudományos Akadémia, nagyságánál fogva. Az idén viszont már csak két nem kínai van a listán: a Harvard és a német Max Planck Society.
Kína akkor is az élen van, ha csak a legjelentősebb, az úgynevezett high-impact folyóiratokat, a legtöbbet idézettek egy százalékát nézzük.
A kínaiak ma már több high impact tanulmányt jelentetnek meg, mint az amerikaiak vagy az európaiak. A vegyészetben, a mérnöki tudományokban és az anyagtudományokban világelsők. Az egészségügyi és a biológiai kutatásokban azonban még a nyugatiak vannak előnyben.
E látványos élretörés, a kínai tudományos eredmények mögött a kutatás-fejlesztés masszív finanszírozása áll: az elmúlt tíz évben évente kilenc százalékkal nőtt a kínai kutatási-fejlesztési ráfordítás reálértékben a kormányzati intézményekben és az egyetemeken. Ma már megelőzi mind Amerikáét, mind az Európai Unióét. (A K+F vállalati finanszírozásában valószínűleg az amerikaiak vezetnek, de az alapkutatások főként állami intézetekben folynak.)
Amerika és a fejlett országok gazdasági sikereiben jelentős szerepet játszott, hogy magukhoz vonzották a kiemelkedő tudósokat, kutatókat. Tőlünk is, különösen mióta az EU tagja vagyunk, és a négy szabadság egyike a munkaerő szabad vándorlása, számtalan kutató ment ki Nyugatra.
