E vonzás már a hallgatók szintjén elkezdődik. A neves amerikai egyetemeken nagy számban tanulnak külföldi származású hallgatók. 2023-ban arányuk a Columbián negyven százalék volt, a Stanfordon, az MIT-n és a Harvardon 28-29 százalék. Az amerikai gazdaságnak 43,8 milliárd dollár bevételt jelentettek az adott tanévben. (Ezt education industrynak nevezik.)
Az education industry és a világ kutatóinak, tudósainak odavonzása az úgynevezett soft power részei, együtt azzal a hatalmas filmdömpinggel, mellyel Hollywood elárasztja a világot.
Mostanában azonban egyre gyakrabban hallani arról, hogy megfordul az agyelszívás. Kína a kormányzati és egyetemi kutatási finanszírozások tekintetében az élre tört.
A kínai gazdaság sikereivel együtt a kínai tudományos élet is rendkívüli módon fejlődött és megszűnt az amerikai hegemónia, és ezért ma már kevesebb kínai fiatal akar Amerikában és külföldön tanulni.
Ha a 2026-os költségvetés életbe lép, Amerika lemaradása még nagyobb lesz. Amerika központi költségvetése évi hétezermilliárd dollárt költ kutatásokra. Ezek fölött kutatási intézmények rendelkeznek, az összeget azok osztják szét. Ilyenek a National Science Foundation, a National Oceanic and Atmospheric Administration és a National Health Institution. A Trump-adminisztráció beiktatása után nem sokkal bejelentették, hogy a hétezermilliárd dolláros kutatási költséget kétezermilliárddal csökkenteni fogják. A legjelentősebb kurtítások a klíma és környezet területét érintik, valamint azokat, amelyek a DEI (Diversity Equity and Inclusion) programokkal, azaz a woke-kal kapcsolatosak. Az egyetemek dresszírozásában ezeknek a kutatási pénzeknek a csökkentése az egyik legjelentősebb módszer. A továbbiak: külföldi hallgatók felvételének korlátozása, a DEI-irodák bezárása és az egyetemek alapítványaiba történő befizetések, felajánlások adójának felemelése.
Mint láttuk, a központi költségvetések szintjén Kína már többet költ kutatásokra, mint Amerika, továbbá Amerikában lényegesen csökkentik a kutatások támogatására szánt összegeket. Ezért a kínaiak hallgatók és kutatók számára Amerika már nem annyira vonzó, mint korábban, egyre kevesebb kínai fiatal akar Amerikában és külföldön tanulni.
Mindennek súlyos rendszerelméleti következményei vannak. Ezek szerint a gazdasági-műszaki fejlődés számára nem az amerikai liberális, az individualizmuson alapuló gazdasági rendszer (a cowboy-economy) teremti a legjobb feltételeket, hanem a kínai vegyesgazdaság, mely a kollektivizmust és az individualizmust, a központi tervezést, állami beavatkozást és a magántulajdont és piacgazdaságot vegyíti össze.
Most már csak egy lényeges kérdés maradt hátra: mit szólnak ehhez a kínaiak? Milyen egy ilyen társadalomban élni? Szeretnek ott élni? Vagy az amerikai életforma még mindig vonzóbb? Vagy a nyugat-európai, szociálisan biztonságosabb társadalmak az ideálisak az egyén számára?
A szerző közgazdász, társadalomkutató
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!