Negyvenmillió forintra büntette a GVH a K&H Bankot, mert megtévesztette a privátbanki ügyfeleit. A pénzintézet a nagyon bonyolult és kockázatos kötvényeket azzal a tájékoztatással adta el, hogy ezek még az állampapíroknál is biztonságosabb, ám nagyobb hozamot ígérő befektetések. A versenyhivatal szerint ez az állítás nem állja meg a helyét. A GVH szakemberei szerint a bank a kötvények portfóliójának összetételéről sem tájékoztatta megfelelően a károsultakat, pedig ezeknél a különösen összetett és nehezen átlátható termékeknél még nagyobb figyelmet kellene fordítania arra, hogy a kötvény vásárlói megtudják, mibe fektetik a pénzüket. A döntésnél súlyosbító körülménynek számított, hogy nem ez volt az első eset, amikor a K&H Bank megtévesztette az ügyfeleit.
Mint azt a panaszosoktól megtudtuk, a pénzintézet munkatársai úgy mutatták be a K&H belga anyavállalata, a KBC által kibocsátott CDO-kötvényeket, hogy ezek mögött erős cégek szerepelnek, amelyeket nem fenyeget a csőd veszélye, ám arról már nem tájékoztatták őket, hogy idővel a portfólió összetétele megváltozhat. Az ügyfeleknek így fogalmuk sem volt róla, hogy a befektetéseikbe magánszemélyek rossz hitelei is belekerültek, amelyek jelentősen lerontották a kötvények megítélését. A befektetések értéke 2008 végén az eredeti ár három-öt százalékára esett, az ügyfelek veszteségei pedig meghaladják a harmincmilliárd forintot. A bank azonban az értékvesztés ismeretében sem tájékoztatta ügyfeleit az őket ért károkról, többen is azt állítják, csak akkor szembesültek a pénzük elvesztésével, amikor a bank munkatársait megkérték, mutassák meg, hogy miként áll a portfóliójuk. A tájékoztatás elmaradása már csak azért is érthetetlen, mert a befektetések összeomlása nem egyik napról a másikra történt. Akadtak olyan CDO-kötvények, amelyeket a Fitch hitelminősítő intézet már 2008 márciusában figyelőlistára tett, sőt volt olyan papír is, amelyet a legjobbnak számító AAA besorolásról öt fokozattal vetett vissza a Fitch.
Miután kiderültek a veszteségek, a bank egyezkedni kezdett az ügyfeleivel, s némelyeknek ötvenszázalékos, másoknak magasabb kártérítést helyezett kilátásba. A károsultak egy része el is fogadta az ajánlatokat, de sokan nem hajlandók alkudozni a kártérítés mértékéről, mivel úgy gondolják, a bank követte el a hibát, ezért a teljes veszteséget meg kell térítenie. Véleményük szerint a versenyhivatal döntése alátámasztja azt az állításukat, miszerint a bank jogtalanul járt el velük szemben.

Tiszta vizet öntünk a pohárba – ennyibe kerül egy lángos a Balatonnál