Nőből vagyok

Anyanyelvünk

Én is nőből vagyok – mondta az ABC-ben egy hölgy, aki népszavazási kezdeményezése okán a politikai színtérre és a lapok hasábjaira került. Önironikusan azt akarta a pénztáros tudtára adni, hogy már megint a fizetéskor jutott eszébe valami vásárolnivaló. Szokatlan, ugyanakkor divatossá vált ez a szószerkezet. Eddig az ismert slágerben az hangzott el, hogy jégből vagyok, ez azonban semmi újszerűt nem rejt magában. Azonban az, hogy emberből vagyok én is, azaz tévedhetek, már sokkal meghökkentőbb. Szószerkezet-neologizmusnak is nevezhetjük az effajta kifejezéseket, s korántsem egyedi eset, hogy az új kifejezésmódot már-már hibának tekinti a nyelvhelyességi megítélés. Azonban ez alkalommal ne tekintsük annak, csupán divatos szokatlanságnak.
Az egyik közszolgálati rádió szlogenje a Nagyon zene. A szószerkezet újdonsága és nyilvánvaló reklámereje abban rejlik, hogy egy főnév (zene) kapott fok- és mértékhatározói bővítményt (nagyon). De a fok- és mértékhatározó elsősorban igével, igenévvel alkothat szószerkezetet (nagyon siet, nagyon izgulni), néha egyéb szófajú szóval. Azonban főnévvel szinte soha. A ritkaság figyelemfelhívó erejű, és egyedítő funkciója van.
A reklámok jellegzetes eszköze a fokozás. Nem csupán átvitt, hanem grammatikai értelemben is. Az egyik csokoládé szlogenjében főnevet fokoznak melléknév módjára: legcsokoládébb csokoládé. Sokan kifogásolták nyelvhelyességi szempontból, ám – ha nem is túl gyakran – fokozhatunk főneveket: pápább a pápánál. Szépirodalmi példát is találhatunk. Szerb Antal írja A Pendragon-legendában: „A téma az ő legtémább témája lehetett.” Ilyen esetekben a játékosság, az egyediség és az egyszeriség a cél, így elfogadható egy másik reklámban is: „a legcsúcsabb sajtos chips”. Igaz, csúcs szavunk főnévi szófajisága mellett egyre gyakrabban melléknév: „csúcs ez az érzés!” Pozsgai Zsolt Razzia című drámájában az egyik szereplőről kiderül, hogy férfi, csak nővé műttette magát. Mire a következő bókot kapja társától: „Soha nem láttam nőbb nőt nála!” Ez a fajta fokozás stilisztikai, illetve alkalmi neologizmusnak tekinthető.
Léteznek más jellegű szószerkezet-neologizmusok, elsősorban minőségjelzős szókapcsolatok, amelyek szó értékűek, hiszen egyik tag sem hagyható el közülük: térfigyelő kamera, önbarnító krém, életvezetési tanácsadó, fájlcserélő hálózat, digitális bennszülött, rapid randi, zónázó vonat, láthatósági mellény, talajterhelési díj. Ezek a mindennapi kommunikáció szükségleteképpen keletkeznek, s nap mint nap létrejönnek újabbnál újabbak.