Bajnai már a tükörbe nézne

Csak tavalyelőtt 41 milliárd dollárnyi tőke áramlott ki a régióból, ezt a folyamatot sürgősen ellensúlyozni kell – jelentette ki az Euromoney-konferencián tegnap Róna Péter közgazdász. A jövendő bankkarrierjét egyelőre cáfoló magyar kormányfő most már úgy látja, hogy több évbe telik, mire bevezethetjük az eurót.

Nem változhat a költségvetési politika a következő kormány alatt sem – mondta az Euromoney gazdasági lap tegnapi bécsi konferenciáján Bajnai Gordon kormányfő, aki úgy véli, hogy hazánk gazdasági kilábalása lényegében a külső piacoktól függ. A miniszterelnök az euróbevezetéssel kapcsolatban óvatosan most csak annyit jegyzett meg, hogy az még évekbe telik. Ezúttal arra sem tett ígéretet, hogy a régióban hazánk lesz az első állam, ahol be lehet vezetni a közös európai valutát. Bajnai – aki 2006-tól a Gyurcsány-kormány tagja volt – hangsúlyozta, hogy eljött az ideje annak, hogy tükörbe nézzünk, és elismerjük, mit rontottunk el 2009 előtt. Kitért arra is, hogy hazánkat a reformok elmaradása és a válság miatt a „szívroham vagy a rák” fenyegette, és a szégyenpadra kerültünk az IMF-hitel miatt. A kormányfő találkozott Herbert Stepiccsel, a Raiffeisen Bank vezérigazgatójával is, a konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón azonban cáfolta azt a sajtóértesülést, miszerint azért is utazott az osztrák fővárosba, hogy a választások utáni karrierjéről tárgyaljon a bankvezetővel.
Az euró átvételével kapcsolatban az Európai Központi Bank véleményét is figyelembe kell venni – fogalmazott Róna Péter közgazdász. Hangsúlyozta: a bank állásfoglalása szerint amíg egy ország versenyszférája nem éri el az uniós átlag 85 százalékát, addig nem érdemes bevezetni az eurót, márpedig Magyarország jelenleg még csak a 66 százalékos szinten áll. A túl gyors csatlakozás hátulütőivel kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy az euróövezet GDP-jének 80 százalékát azok a tagállamok adják, amelyek a bevezetéshez szükséges összes követelményt ma már nem is teljesítik. Előadásában hangsúlyozta, hogy 2008-ban 41 milliárd dollárnyi tőke áramlott ki a közép-európai régióból kamatok, osztalékok és külföldi tulajdonosi tőkekivonások formájában, ezt a folyamatot pedig csak a külkereskedelmi mérleg tartós javulásával lehetséges ellensúlyozni.
A magyar költségvetési kisiklások utáni gazdasági helyzetről tartott kerekasztal-beszélgetésen Járai Zsigmond, a jegybank volt elnöke hangsúlyozta: csak papíron teljesülhet az idei büdzsé, amelynek hiánya a valóságban jóval magasabb lehet annál, mint amit beterveztek. A gazdaság legégetőbb gondjának ugyanakkor a versenyképesség csökkenését nevezte, amit az is alátámaszt, hogy a 2002-től 2008-ig tartó időszakban a Világbank ranglistáján a 28. helyről a 62. helyre csúsztunk le.