A vietnamiak barátságosnak, a törökök átlagosnak, a kínaiak pedig kifejezetten előítéletesnek látják a többségi magyar társadalmat. Bár a beszámolókból kiderül, hogy majdnem mindenkinek volt negatív tapasztalata a magyarokkal kapcsolatban, általánosságban elmondható, hogy pozitív jelzőkkel illetnek minket: barátságosnak, segítőkésznek, befogadónak, másrészről azonban önzőnek, kirekesztőnek és individualistának is. A magyarokról mint közösségről szinte mindenki megemlíti, hogy mennyire mogorvák, zárkózottak, feszültek, pesszimisták, ami illeszkedik is abba a búsongó, sírva vigadó képbe, ami bennünk is él saját magunkról – fejtette ki Kováts András, a kutatási projekt vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének (MTAKI) munkatársa. Az egyik megkérdezett bevándorló ezt a következőképpen fogalmazta meg: „Anyukám azt mondta az első nap: bocsánat, de itt mindenki depressziós? Látszik mindenkin, hogy morcos, rosszkedvű. Afrikában is van szegénység, de ott az emberek tudnak örülni annak, ami van. Nem kell mindig arra gondolni, ami hiányzik.” Azoknak, akiknek van személyes kapcsolatrendszerük, vegyes házasságban élnek, van korábbi tapasztalatuk az országról, ide jártak iskolába, van gazdasági kötődésük, azoknak pozitívak a tapasztalataik – tette hozzá a kutató. A határon túli magyarok és az ukránok döntő többsége (76, illetve 60 százaléka) kíván magyar állampolgárságot szerezni, és további 20 százalékuk gondolkodik a kettős állampolgárságon. Viszont a kínaiak és a törökök nem érzik lezártnak migrációs karrierjüket, hiszen sokan visszautasítják a magyar állampolgárság gondolatát, és a kettős állampolgárság sem túl vonzó számukra. – Látszik a kérdőíves kutatásokból, hogy nagyon nagy különbségek vannak az egyes csoportok között – fogalmazott Kováts András. Vannak, akik hihetetlenül pozitívak, például a vietnamiak, ők az integráció irányába mennek. Ehhez képest a törökök vagy az arabok tapasztalatai ennél kicsit keserűbbek, árnyaltabbak. Azokról az intézményekről, amelyekkel a bevándorlók kapcsolatba kerültek, nagyon roszszak a tapasztalatok. Lassúak, sok a bürokrácia, kevés a tényleges segítség – mondta a projekt vezetője.
Magyarországon 176 580 külföldi rendelkezik tartózkodási engedéllyel, közülük 71 340 az Európai Unió területén kívülről (harmadik országból) érkezett – olvasható a kutatás zárótanulmányában. – Minket a régióban csak Csehország előz meg ezen a téren, aminek nyilván a gazdasági helyzet is az oka – fogalmazott Kováts András. Az ukránokat, az ukrajnai magyar nemzetiségűeket, a törököket, az arabokat, a kínaiakat és a vietnamiakat vették górcső alá, mivel ezek a legnépesebb itt élő csoportok. Nagyon heterogén a magyarországi bevándorlók populációja, 145 különböző országból érkeztek. Vannak olyan közösségek, ahol csupán 20-30 főről beszélünk, ezért esetükben nem lehetett komoly elemzést végezni. A kutatás során felhasználták a hatóságok adatait, 42 önkormányzattól kértek információt a területükön élő migránsokról, 1244 kérdőívet töltettek ki, és 70 interjút készítettek bevándorlókkal és olyan intézmények vagy vallási csoportok vezetőivel, akik kapcsolatba kerültek a bevándorlókkal, vagy maguk is azok. A tanulmányból kiderül, hogy a teljes magyarországi migráns népesség jellemzően európai és meghatározóan a környező országokból származik. Az európai származású harmadik országbeliek adják az itt élő, Európai Unión kívüli külföldiek több mint 60 százalékát, a kínaiak több mint 30 százalékát és az összes többi migráns csoport kevesebb mint 10 százalékát. A menekültek összlétszáma alacsony, nem éri el a kétezer főt. – Azokról, akik nem legálisan tartózkodnak itt, nincs pontos adat, számításaim szerint 12-14 ezren lehetnek – vélte a kutató. A bevándorlók között a férfi–nő arány csaknem 50-50 százalékos, a munkavállalói engedéllyel rendelkezők között azonban a férfiak vannak túlsúlyban. A szociális ellátások közül a munkanélküli segélyek aránya alacsony, a többié elég magas. Érdekes, hogy a kínaiak ebből a szempontból kivételek, ők nem akarják ezeket a szolgáltatásokat igénybe venni. A hazai önkormányzati fenntartású iskolákban tanulók aránya is a kínaiak körében a legalacsonyabb, talán igazolva azt, hogy a kínai kolónia gyerekeit külföldre küldi.
A kutatás megállapította, hogy a bevándorlók csaknem kétharmada Budapesten él. Ám néhány további megyében is található jelentősebb, az EU-n kívüli államokból származó külföldi migráns népesség, így Pest, Csongrád és Szabolcs megyében, ugyanakkor különösen kevesen élnek Nyugat- és Észak-Magyarországon. Az EU és hasonlóképpen a fejlett harmadik országok polgárai egyértelműen a „jó budai kerületeknek” tekintett II. és XII. kerületben élnek. A kevésbé gazdag harmadik országok és a közelmúltban csatlakozott szegényebb EU-tagállamok polgárai (így például a román állampolgárok) a kevésbé elegáns, pesti kerületekben (VIII., X. és XIV. kerület) laknak. Arányát és számát tekintve is kiemelkedő a harmadik országbeli külföldiek koncentrációja a főváros VIII., valamint X. kerületében.
Az önkormányzatoktól érkezett kérdőívek alapján a települések több mint felében inkább nem vagy egyáltalán nem jellemző a jó magyar nyelvtudás a lakosság ezen csoportjaiban. A válaszadók csaknem egybehangzó véleménye szerint a területükön élő harmadik országbeli külföldiek gazdasági aktivitása magasabb, mint a honos lakosságé, bár hozzá kell tenni, hogy erre a területre az önkormányzatok csak részlegesen látnak rá. Általában pozitívan értékelték ezen vállalkozások tevékenységét, ám a forgalmazott áruk rossz minőségét, a korábbi vállalkozások egy részének ellehetetlenülését is megemlítették. A válaszadók úgy nyilatkoztak, hogy nem tapasztalható a kerületben/városban feszültség ezen csoportok és az őshonos lakosság között.
A migránsok között a diplomások aránya 52 százalék, és a középfokú végzettségűek (39 százalék) fele tanulóként tartózkodik nálunk, tehát hamarosan ők is diplomások lesznek. A legmagasabban iskolázott csoport az araboké, de az ukránok csaknem 70 százalékának is van diplomája. A legszerényebben a török és a kínai csoport iskolázott, de még náluk is mintegy egyharmad a felsőfokú végzettségűek aránya. A betelepülők több mint fele nem ismeri a magyarországi pártokat vagy nincs véleménye róluk. Az érdemi válaszok azt mutatják, hogy a kárpátaljai magyarok, az ukránok és az arabok számára inkább a Fidesz, a többi tárgyalt csoport számára pedig inkább az MSZP tűnik rokonszenvesnek – olvasható a szövegben.
Kováts András szerint a gazdasági változásokra hazánkban lassabban reagálnak a bevándorolt közösségek, mert ide jellemzően nem idénymunka miatt jönnek a külföldiek. A bevándorlók jelentős része stabil, középosztálybeli egzisztenciával rendelkezik, tehát az általános szociális, társadalmi mutatóik – különösen a letelepedettek körében – sokkal jobbak, mint a magyar lakosságé. Sokkal több a munkaképes korú, kevesebb a munkanélküli, magasabb a foglalkoztatottak aránya. A lakosság a bevándorlóknak köszönhetően évi 16-18 ezerrel nő. A rendszerváltozás óta 150-160 ezer ember kapott bevándorlóként magyar állampolgárságot, több mint 90 százalékuk magyar származású. – A bevándorlás üteme szempontjából nagyon sok múlik a gazdasági, politikai helyzeten, azon, hogy mennyire kedvezők a feltételek, mennyire érdemes idehozni akár az anyagi, akár a szellemi javakat – fejtette ki a kutató. – Ahogy telik az idő, úgy alakulnak ki azok a generációk, amelyeket már ideköt az identitásuk, ez a hazájuk, csak itt vannak otthon. A lakosság számára is egyre elfogadottabbá válik ez a helyzet. Ezt azonban megakaszthatja egy tartós állandó társadalmi konfliktus, dezintegráció, aminek most maximálisan megvan az esélye, mivel az elmúlt évek nem arról szóltak ebben az országban, hogy egyre jobb lett volna itt élni, ráadásul a társadalmi béke is egyre törékenyebb – vélte Kováts András.
A Bevándorlók Magyarországon elnevezésű kutatási projekt költségeinek 25 százalékát a magyar költségvetés, 75 százalékát az Európai Unió Integrációs Alapja fedezte. Kováts András szerint ilyen léptékű felmérés a magyarországi bevándorlókról eddig még nem készült. A programot az igazságügyi tárca koordinálta, mivel nem volt elegendő kutatási háttéranyaga ahhoz, hogy az uniós bevándorlási alapokat megfelelően használja fel. – A kutatás eredményeire támaszkodva lehetne akár a bevándorláspolitikával, akár a bevándorlási intézményekkel kapcsolatban jogszabály-változtatásokon gondolkozni, intézményeket reformálni, de ez már nem rajtunk, hanem a politikán múlik – szögezte le Kováts András.
origo.hu
Tankcsapda: íme a harmadik tag: „Ő az igazi”
