BKV-s érdekvédők belső vitája

Egy hét káosz után tegnap a BKV valamennyi járata a normál menetrend szerint közlekedett, miután vasárnap este a sztrájkoló szakszervezetek és a BKV menedzsmentje megállapodtak a kollektív szerződésről, és felfüggesztették a munkabeszüntetést. A nem sztrájkolók azonban nem írták alá a szerződést, mondván, az rosszabb, mint amiről ők decemberben megállapodtak. A hatalom ismét a dolgozók megosztására játszik.

Csak akkor fújják le teljesen a sztrájkkészültséget a nyomásgyakorlással eddig élő szakszervezetek, ha mindenki aláírja a megállapodást. A nem sztrájkoló érdekvédők tegnap azt javasolták, hogy a sztrájkmegállapodásban szereplő hatezer forintos havi melegétkeztetési utalvány összegét emeljék fel hétezer forintra. Most tehát a troli, a HÉV, a metró- és és a villamosvezetőket képviselő, eddig nem sztrájkoló érdekvédők jelentették be: ha a cégvezetés nulla vagy ahhoz közeli bérfejlesztést ajánl az idénre, akkor megfontolják a sztrájk lehetőségét. Ugyanakkor valamennyi érdekképviselet hangsúlyozta, hogy tárgyalásos úton akarják rendezni a vitás kérdéseket. A BKV Zrt. menedzsmentje szerint egyébként a sztrájkolók részéről elfogadott ajánlatuk mindkét fél számára előnyös, mert a BKV tudja tartani az üzleti modellben elfogadott kiadások kereteit, de megtalálta azokat a „csatornákat”, amelyeken keresztül a szakszervezeteknek meg tudja adni azt, amit követelnek. Ennek tartalmáról azonban a bértárgyalásokon állapodnak meg.
– Elértük azt a célt, amit kitűztünk magunk elé, hogy a személyi jellegű összes ráfordítások 2010-re tervezett összegén, 60 milliárd forinton belül maradjon, s a rendelkezésre álló pénzügyi keretet a társaság számára ésszerűen, a dolgozók számára optimálisan ossza el. A bérjellegű költségeket – köztük számos juttatást végre nem a kollektív szerződésben, hanem a bértárgyalásokon határozzuk meg, és olyan megállapodást dolgoztunk ki, amellyel a tulajdonos, a kormány és a dolgozók is elégedettek – olvasható a BKV közleményében.
Ezzel szemben a Főpolgármesteri Hivatal felszólította a kollektív szerződést alá nem író szakszervezeteket, lássák be: nem lehet hitelből finanszírozni a béreket, amikor arra több pénz nincs. A balliberális vezetésű városháza egyébként továbbra is az érdekvédők megosztására épít, amikor azt állítják: „A sztrájkot meghirdető szakszervezeti vezetők tegnap belátták, hogy a város megbénítása nem vezet eredményre. Erre a belátásra jórészt a nem sztrájkoló dolgozók felelős magatartása vezette a munkát beszüntetőket.”
Horváth Csaba (MSZP) volt főpolgármester-helyettes kormánybiztosként hasonló nyilatkozatot tett, és most azt állította: a kormány 17 plusz 5 milliárd forint támogatást nyújt a BKV-nak, ha megteremtik az átlátható és takarékos működést. Ugyancsak ő tavaly decemberben kijelentette, hogy három hónap alatt „rendbe tette” a BKV-t.
Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője szerint a BKV-nál ma minden van, csak rend nincs. „A budapestiek érdekében örülök, hogy véget ért a sztrájk” – mondta, s emlékeztetett: a fővárosban a városüzemeltetésért 15 éven át felelős MSZP ismét a következő kormányzat és városvezetés nevében ígérget, fedezet nélkül.

Térítsék meg a károkat! Komoly károkat okozott a BKV-sztrájk az utasoknak, az adófizetőknek – szögezte le Vitézy Dávid, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület szóvivője. A szervezet ezért a BKV-t a károk megtérítésére, a fővárost a tarifaemelés visszavonására, az Országgyűlést pedig a sztrájktörvény módosítására szólította fel.