Visszafogták beruházásaikat a német vállalatok a német iparkamara, a DIHK szerint. A német cégek beruházásai lényegében elolvadtak Németországban, de közben a legnagyobbak egészen más formát mutatnak Magyarországon – írja a Világgazdaság.
A Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) felmérése szerint tehát a recesszióban lévő német gazdaságban kialakult bizonytalan helyzetben a vállalatok visszafogták a beruházásaikat. Mindezt Helena Melnikov, a DIHK ügyvezető igazgatója írta le egy belsős levélben, amit aztán a német hírügynökség, a dpa ismertetett.
Az ügyvezető igazgató egy felmérésre hivatkozva arról számolt be, hogy jelenleg csak a vállalatok 24 százaléka tervez beruházásnövelést és egyharmaduk már beruházáscsökkentést. A cégek ötöde pedig egyenesen elképzelhetetlennek tartja, hogy bővítené kapacitásait.
– Beruházásaink még mindig tíz százalékkal alacsonyabbak a koronavírus-járvány előtti szintnél. A vállalatoknak merésznek kell lenniük, és bízniuk kell magukban, hogy pénzt fektessenek be – írta Melnikov hangsúlyozva, hogy a gazdaság újraindulásához elsősorban beruházásokra lenne szükség.
Az új szövetségi kormány számos intézkedést jelentett be a gazdaság fellendítése és a vállalatok németországi beruházásainak újraindítása érdekében. Két egymást követő recessziós év után a folyó évre a bruttó hazai termék stagnálása várható Németországban.
Számos gazdasági szövetség szerint Németország, mint működési telephely hátrányba került a magas energiaköltségek és adók, a túl sok bürokrácia és a hosszú tervezési és engedélyezési eljárások miatt. A munkaerőköltségek szintén jelentős befektetési akadálynak számítanak.
A felmérés szerint sok vállalat aggódik a belföldi és külföldi kereslet témájában is, és nagy kockázatnak tekintik Donald Trump amerikai elnök vámpolitikája.
Azonban nem csak Németországban készült ilyen felmérés, hanem Magyarországon is. A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) legfrissebb, 31. éves vállalati felmérése az itthon tevékeny mintegy 2500 német érintettségű céget (köztük sok kisebbet is) kérdezte körbe a várakozásaikról, nagyjából a tizedük adott választ.
Ebből a németországihoz hasonló hangulat rajzolódik ki: a beruházási tervek tekintetében drasztikusan, a felére ‒ 16 százalékra ‒ csökkent azok aránya, akik növelni szándékozzák fejlesztési kiadásaikat, miközben a megkérdezettek harminc százaléka visszafogná azokat. Az egyenleg ‒ mínusz 14 százalék ‒ a legkedvezőtlenebb 2010 óta, azaz a pénzügyi világválság óta.
A beruházási kiadások visszafogása természetesen nem jelenti azt, hogy a vállalatok nem fognak beruházni, de a felmérés szerint nem is fogják növelni fejlesztési kiadásaikat. Az elmúlt több mint tíz évben a német vállalatok évente mintegy két-hárommilliárd eurót fordítottak magyarországi fejlesztésekre, kapacitásbővítésre vagy korszerűsítésre.
Csakhogy a német óriáscégek egészen más utat járnak Magyarországon, ami kifejezetten zavarja a németországi nyilvánosság egy részét.
Mint ismert, a BMW a legmodernebb gyárát Debrecenben építi meg és hamarosan át is adja. A Mercedes Kecskemétre telepíti az újabb modelljeinek a gyártását, ezért egy második gyáregységet is épít, a Bosch bezárja több német gyárát is, a termelés egy részét pedig Miskolcra hozza, az Audi pedig Győrbe tette át a Cupra Terramar gyártását.
Mindennek nyilvánvalóan az is az oka, hogy Magyarországon jóval olcsóbb előállítani, mint Németországban. De ezzel együtt is ez a folyamat óriási dicséret a magyar dolgozóknak és a magyar befektetési politikának, amelyek ugyancsak nyomós érvek egy-egy ilyen nagy horderejű döntés meghozatalakor.
