Ebből a németországihoz hasonló hangulat rajzolódik ki: a beruházási tervek tekintetében drasztikusan, a felére ‒ 16 százalékra ‒ csökkent azok aránya, akik növelni szándékozzák fejlesztési kiadásaikat, miközben a megkérdezettek harminc százaléka visszafogná azokat. Az egyenleg ‒ mínusz 14 százalék ‒ a legkedvezőtlenebb 2010 óta, azaz a pénzügyi világválság óta.
A beruházási kiadások visszafogása természetesen nem jelenti azt, hogy a vállalatok nem fognak beruházni, de a felmérés szerint nem is fogják növelni fejlesztési kiadásaikat. Az elmúlt több mint tíz évben a német vállalatok évente mintegy két-hárommilliárd eurót fordítottak magyarországi fejlesztésekre, kapacitásbővítésre vagy korszerűsítésre.
Csakhogy a német óriáscégek egészen más utat járnak Magyarországon, ami kifejezetten zavarja a németországi nyilvánosság egy részét.
Mint ismert, a BMW a legmodernebb gyárát Debrecenben építi meg és hamarosan át is adja. A Mercedes Kecskemétre telepíti az újabb modelljeinek a gyártását, ezért egy második gyáregységet is épít, a Bosch bezárja több német gyárát is, a termelés egy részét pedig Miskolcra hozza, az Audi pedig Győrbe tette át a Cupra Terramar gyártását.
Mindennek nyilvánvalóan az is az oka, hogy Magyarországon jóval olcsóbb előállítani, mint Németországban. De ezzel együtt is ez a folyamat óriási dicséret a magyar dolgozóknak és a magyar befektetési politikának, amelyek ugyancsak nyomós érvek egy-egy ilyen nagy horderejű döntés meghozatalakor.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!