– Sztrájkmegállapodás már van, kollektív szerződés még nincs, ezt most éppen az eddig nem sztrájkoló szakszervezetek utasították el. Lehet, hogy a BKV csöbörből vödörbe került?
– A csaknem egy hétig tartó sztrájkot lezáró megállapodást aláírtuk a munkabeszüntetést vasárnapig folytató szakszervezetekkel. Mertem nemet mondani, a menedzsment pedig elérte a célját: nem engedett a tízéves modelljében és az idei tervezett üzleti tervében rögzített számokból: azaz a BKV éves működési kiadásainak csaknem felét megközelítő 59 889 millió forintnál nem lehet és nem lesz több a bér-, illetve a sztrájkkövetelések céljaként nevezett bérjellegű juttatások összege. A szakszervezetek 2010-re elfogadják a 0 forintos béremelést, a cég stabilitása biztosított lesz, utazóközönségünk pedig tegnap reggel már tapasztalhatta, mit jelent, hogy 1290 autóbuszból 1260 kiállt, és közlekedett.
– A sztrájkolók szerinti kollektív szerződés helyett azonban továbbra is a munka törvénykönyve alapján működik a BKV. Ismét számíthatunk az amúgy tényleg lerobbant járművek nagy számú visszatartására, a fékcsövek, a légvezetékek elfagyására, az ablakmosó-vezetékek elszakadására, a szuper kontrollcsoportra?
– Kiderült, ezek a „meghibásodások” a tegnapi megállapodással elmúltak. Jelenleg az egymással vitatkozóknak kellene megegyezniük, és akkor aláírható az új kollektív szerződés, amelyből csak egy lehet. Odáig már eljutottunk, hogy a szakszervezetek is belátták, ezentúl a kollektív szerződésben eddig szereplő juttatások konkrét mértékét minden évben a bértárgyalásokon rögzítjük.
– Akkor újabb sztrájkokra számíthatunk?
– Mi nem számítunk erre. Abban is megegyeztünk, hogy 2010-ben a válság miatt nullaszázalékos lesz a bérfejlesztés, azt pedig, hogy a már említett, csaknem 60 milliárd forintnyi keretet hogyan osztjuk fel a cégen belül, szakmai alapon kell megoldani. A kollektív szerződés és a bérjellegű juttatások viszonyrendszerének módosítása visszavonhatatlanul megkezdődött, és nyilvánvalóvá vált, a régi út nem járható.
– Ön is egyetért azzal, amit a főpolgármester állított, hogy a BKV nehéz anyagi helyzetét a sztrájkolók okozták?
– A BKV banki hitelállománya 70 milliárd forint, a szállítói követelések csaknem 20 milliárdot tesznek ki, míg az éves üzemi veszteség közel 25 milliárd. Belső eladósodottságunk hatalmas összeg: 3 milliárd euró. A sztrájk előtt is tudtuk, hogy a buszállomány átlagéletkora 20 év, miközben ezeknek a járműveknek a cseréje 16 éves korban indokolt, és így van ez a világon mindenütt.
– Csakhogy hazánk nagyvárosaiban más a tapasztalat. Kiskunfélegyházán, Szegeden vagy Debrecenben csaknem újak a buszok, kényelmes a közlekedés, és nincsenek sztrájkok.
– Budapesten más a helyzet: 2009-ben működésre majdnem 135 milliárd forintot költöttünk, bevételünk 25 százalékkal volt kevesebb úgy, hogy a szolgáltatásért kért jegy- és bérletbevétel alig 51 milliárd forint, ami édeskevés a már említett bérköltségek kifizetéséhez is.
– Egy korábbi nyilatkozatában 2011 végéig ön 50 milliárd forintnyi állami-fővárosi támogatást remélt. Miért hihetnénk most a Bajnai–Demszky páros újabb ígéreteinek, különösen úgy, hogy választási évben ezek az emberek a következő kormány és városvezetés számláját terhelik meg.
– Egy megrendelői szervezetet kell létrehozni az európai uniós direktívának megfelelően, ez pedig azt jelenti, hogy a szolgáltatást egyrészt ki kell fizetni, másrészt a bevételekkel nem fedezett indokolt költségeket az államnak és a fővárosnak kell finanszíroznia. Ha egy ilyen rendszer létrejön, akkor lesz rend.
– Két hét múlva újabb tarifaemelés lesz Budapesten, miközben az egyhetes sztrájk mérlege a közvélemény-kutatások szerint egyértelmű: az emberek többsége a BKV és a főváros vezetőit hibáztatják, és akkor még nem beszéltünk a végtelennek tűnő büntetőeljárásokról.
– Alig másfél éve vagyok a cég élén. Amikor kiderültek, pontosabban előkerültek az összességében milliárdos végkielégítések, a tanácsadói szerződések dokumentumai, azonnal intézkedtem Legalább 30 alkalommal tettünk feljelentést a gyanús tanácsadói szerződésekkel és végkielégítésekkel kapcsolatban. Tizenegy vezető munkatársamtól váltam meg az elmúlt egy év alatt, megszüntettem a feladatkiírás és teljesítmény értékelés nélküli, automatikus premizálását. Ezzel együtt még sok tennivalónk van.
n Bákonyi Ádám
– Hat nap után véget ért a munkabeszüntetés, ám most a többi, nem sztrájkoló szakszervezet nem hajlandó aláírni a kollektív szerződést. Azt mondják, ez roszszabb, mint amiről ők korábban megállapodtak. Bukhat az alku a társszakszervezetek miatt?
– Nem bukhat és nem igaz, hogy ez a kollektív szerződés rosszabb lenne, mint amiről ők decemberben megegyeztek. Abban az alkuban a pénztári támogatásokat például csak március 31-ig biztosítják. Az étkezési jegy náluk valóban nem hat-, hanem nyolcezer forint, viszont ennek az az ára, hogy az év végi negyvenötezer forintos juttatást nem fizetik ki. Nekünk sikerült elérnünk, hogy a kétfajta pénztári szolgáltatás megmaradjon, mint régen, és bár hatezer forint a melegétkezési utalvány, az év végi negyvenötezer forintos ajándékutalvány megmarad. A bértárgyalásokon ráadásul tovább lehet egyeztetni a szociális juttatásokról.
– Nagyon magabiztosan mondta, hogy a többiek miatt nem bukhat az alku. Mire alapozza ezt?
– Óriási felelőtlenség volna, ha ebben a helyzetben nem születne megállapodás. Nem hiszem, hogy a munkavállalókat továbbra is a munka törvénykönyve szerint lehetne foglalkoztatni, és juttatásaik megvonásával lehetne büntetni őket.
– A többi szakszervezetnél maradva: nem lett volna eredményesebb, rövidebb a sztrájk, ha ők is felsorakoznak a követelések mögé?
– Nem akarom kritizálni őket. Azt, hogy egyesek decemberben könnyedén lemondtak a kollektív szerződés bizonyos elmeiről, annak tudom be, hogy ők nem voltak résztvevői az elmúlt tíz év bérharcainak, az elért eredményeknek. Az viszont súlyos hiba, hogy nem sikerült teljes egységet felmutatni. Ebben az esetben nem tartott volna eddig a sztrájk, de lehet, hogy nem is került volna rá sor. Sőt, egységes fellépés esetén nemcsak megőrizni sikerült volna a juttatásokat, hanem többet is el lehetett volna érni.
– Egyes feltételezések szerint a sztrájk mögött politikai játszma, az MSZP-n belüli hatalmi harc húzódott, önök ebben Hagyó Miklós érdekeit képviselték.
– A szakszervetek ilyen értelemben abszolút függetlenek, semmilyen pártpolitikának nem eszközei. Szerintem a pártok adott esetben inkább magát a BKV-t mint közüzemi céget használják saját céljaikra. Ez nem jó irány. Végre a szakmának kellene érvényesülnie, hogy olyan közösségi közlekedése legyen Budapestnek, ami a közönségnek és a dolgozóknak is jó.
– Mire gondol, hogy a pártok a BKV-t használják?
– A végkielégítésekre, a korrupciós ügyekre gondolok, amelyek ide vezethetők vissza.
– Hogy látja a BKV jövőjét? Minek kellene történnie ahhoz, hogy a cég olyan legyen, amilyennek lennie kell? El kellene engedni az adósságot?
– Egy olyan stratégiai koncepció szükséges, ami valóban hosszú távon garantálja a budapesti közösségi közlekedést. Ehhez biztosítania kell a finanszírozási feltételeket, a munkakörülményeket, a politikának pedig távol kell maradnia a cégtől. Hagyni kellene a vezetést és a dolgozókat úgy, hogy a szolgáltatás teljesítése mellett bizonyos önállóságot élvezzenek. Az adósság pedig nem adósság, hiszen arról van szó, hogy a tulajdonos megrendelt, de nem fizetett ki egy szolgáltatást, amit viszont az üzleti tervben jóváhagytak. Ez több mint bűn, ráadásul ellenkezik az uniós szabályozással is.
– Általános tapasztalat, hogy a szakszervezetek nem tudnak, nem akarnak, nem mernek igazi, a kívánt cél eléréséig tartó sztrájkot tartani. Hogyan tekintenek magukra most, hogy önök megtették ezt?
– Már a két héttel ezelőtti akciónk is, amikor a munkavállalók mindent szabályt betartva, a buszok lassításával fejezték ki elégedetlenségüket, meglehetősen hatásos eszköznek mutatkozott. Bizonyítottuk, hogy nemcsak demonstrációval, sztrájkkal lehet nyomást gyakorolni. A sztrájknak is megvannak a maga tanulságai, de a legfontosabb, hogy itt maguk a munkavállalók irányították a szakszervezeti vezetőket. A dolgozók elszántsága, kitartása példaértékű volt.
– Mi lesz a törvényes munkalassítás miatt elbocsátott buszvezetőkkel?
– Erről már egyeztettünk. Mivel biztosak vagyunk abban, hogy semmiféle törvénysértést nem követtek el, várhatóan a kollektív szerződés aláírásával egy időben visszaveszik őket a céghez.
origo.hu
Kiderült, mi lehetett Tseber Rolanddal Ukrajna valódi célja
