Alapos oka volt annak, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) eddig titkolta az Európai Uniónak elküldött eredeti jelentéseit hazánk államadósságáról, a költségvetés hiányáról és a kormányzati szektor hitelfelvételéről. A Fővárosi Bíróság jogerős ítélete által közérdekűnek nyilvánított, így most kényszerűségből nyilvánosságra hozott dokumentumokból egyértelműen kiderül: az EU joggal fejezte ki több alkalommal kételyét a magyar kimutatások hitelességét illetően, hiszen 2003 óta a valós hiány a legtöbb esetben több száz-, olykor ezermilliárd forinttal haladta meg a tervezett, illetve az előzetesen bejelentett deficit mértékét. A tervszámok egyetlen évben sem teljesültek, sőt két esztendőben a végleges hiány duplája lett a Brüsszel számára jelzett terveknek. A negatív rekordot a 2006-os választási év tartja: erre az esztendőre az EU-nak 1156 milliárd forintos túlköltekezési tervet küldtek el a magyar hatóságok, a valós deficit azonban csaknem ugyanennyivel, 1056 milliárd forinttal lett magasabb.
Érdekes változáson mentek keresztül a 2005-re vonatkozó kimutatások is. A terv itt 802,3 milliárd forintos mínuszt tartalmazott, ám az előzetes adatokat mutató későbbi jelentések évről évre nagyobb deficitet adtak meg az uniós illetékesek számára. A túlköltés valós mértéke, mint az egy évekkel későbbi jelentésből kiderül, végül ennek több mint duplája, 1737,2 milliárd forint lett.
*
A több száz milliárd forintos eltérések szinte minden esztendőre jellemzők voltak. 2003-ban például 264 milliárd forintra rúgott az eltérés az évet követően megadott előzetes és a jóval később közölt, végleges hiányszám között, tehát a kiadások és a bevételek utólagos „tologatása” már ekkor elkezdődött. (Emlékezetes, 2003 végén és 2004 elején távolították el a KSH teljes régi vezetését, a jogerős bírósági ítélet szerint törvénytelenül.) A „nagyüzem” a 2004-es év könyvelésénél indult be: a 2005. februári előzetes jelentés 854,8 milliárd forintos hiányról tájékoztatta az uniós illetékeseket, míg a három évvel később készült jelentés ugyanerre az évre már 481,5 milliárd forinttal több, vagyis 1336,3 milliárd forintos mínuszt adott meg.
Az államadósság tekintetében jóval alacsonyabbak a különbségek az előzetes és a végleges kimutatások között. Ennek oka, hogy itt gyakorlatilag nincs lehetőség az utólagos manőverezésre. Az adatok szerint a kormányzati szektor adóssága a 2001 végén mért 7951 milliárd forintról 2009-re 20 335 milliárd forintra duzzadt, vagyis az utóbbi nyolc évben az adósságállomány megháromszorozódott. Rekordévnek itt is a 2006-os esztendő számít: ekkor a KSH 13 751 milliárd forintos tervezett adósságról tájékoztatta az EU-t, ám két évvel később már majdnem 2000 milliárddal több, 15 592 milliárd forintos adósságállományt közöltek jelentésükben. 2005-ben a különbség 1042 milliárd, 2004-ben pedig 646 milliárd forint volt, természetesen úgy, hogy mindig a végleges számok mutatták a nagyobb eladósodást.
A bődületes különbségeknek a terven felüli folyamatos költekezés volt a fő oka, ám a hiánykimutatásokat érdemben tudták befolyásolni a költségvetési trükközések is. Az egyik legnagyobb tételt ezek közül az autópálya-építések kreatív könyvelése jelentette, amely során a kormány a sztrádaépítések kiadásait a költségvetésen kívül számolta el annak érdekében, hogy azok ne növeljék a hiányt. A manőverrel a kabinet két alkalommal is megpróbálkozott, ám Brüsszel mindkét esetben nemet mondott a mérlegszépítő trükkökre. Sikerült viszont a Ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. eladásából befolyt bevételt kozmetikára fordítani: az Állami Számvevőszék által is kifogásolt tranzakcióval a 2005-ös büdzsét mentették meg az összeomlástól. Az áfa-visszatérítés botránya, a hiányszámítási módszer megváltoztatása és a közalkalmazottak 13. havi bérének trükkös elszámolása szintén a 2004–2005-ös éveket érinti, a kifizetések tologatása azonban valamennyi esztendőre érvényes volt.
A most közzétett KSH-jelentések nyilvánosságát jogi úton kikényszerítő Langmár Ferenc újságíró lapunknak tegnap úgy fogalmazott, hogy az EU-nak elküldött dokumentumokban a kormány és a statisztikai hivatal egyértelműen manipulálta a költségvetés adatait. Langmár emlékeztetett, hogy az uniós hatóságok éppen a magyar és a görög trükközések miatt szigorították meg az elszámolási szabályokat és az adatok ellenőrzését.
– A manőverezés egyik eszközét beszüntető jogerős bírósági ítélet újabb bizonyítéka annak, hogy a költségvetési trükkök korszakát egyszer s mindenkorra le kell zárni – jelentette ki lapunknak Tállai András, a Fidesz szakpolitikusa. Mint mondta, gazdasági és politikai fordulatra van szükség annak érdekében, hogy a hazánk iránti bizalom újra visszatérjen.
Ahogyan arról a Magyar Nemzet korábban beszámolt, a jelentések közzétételét – két és fél évnyi pereskedés után – tavaly áprilisban rendelte el a Fővárosi Bíróság, ám a döntést a hivatal megtámadta. A jogerős ítéletre tavaly december elejéig kellett várni, ekkor a Fővárosi Ítélőtábla mondta ki, hogy a jelentések közérdekű adatokat tartalmaznak, ezért nyilvánosak. A dokumentumok közzétételére azért kellett idáig várni, mert a KSH csak az írásbeli ítélet kézhezvétele után volt hajlandó feltenni honlapjára a jelentéseket.
origo.hu
Itt egy gomb az autóban, amit tízből kilencen nem ismernek
