Igencsak aggályos módon állítja össze a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a honlapján olvasható, úgynevezett jogsértési listát – ez derült ki az állampolgári jogok országgyűlési biztosának legutóbbi jelentéséből. Szabó Máté egy vállalkozás panasza nyomán vizsgálta meg az élelmiszer-biztonság szabályait megszegő személyek és cégek nevét tartalmazó kimutatást, s lényegében arra jutott: a szakminisztérium jogsértően teszi közzé az állítólagos jogsértők adatait.
Az ombudsmanhoz forduló vállalkozás leginkább azt kifogásolta, anélkül került fel a listára, hogy szabályszegését jogerős hatósági határozat megállapította volna. Emellett a társaság azt is nehezményezte, hogy nem kapott kellő tájékoztatást arról, miként kerülhet le az internetes szégyenfalról. Szabó Máté az ügyben Gráf József minisztertől kért felvilágosítást. A tárcavezető szerint a listán nem csupán azokat az információkat szükséges nyilvánosságra hozni, amelyek az élelmiszer-biztonsági előírások megsértéséről szóló jogerős határozatokban szerepelnek. – Már pusztán a jogsértés gyanúja esetén is mielőbb tájékoztatni kell a lakosságot a nem biztonságos vagy egészségügyi kockázatokat jelentő termékekről – érvelt a miniszter. Úgy látja, a listán való közzétételről az érintetteket nem szükséges külön értesíteni, egyébként pedig a jogsértés jogerős megállapításától számított két év elteltével a minisztérium automatikusan törli a táblázatból a szabályszegőt.
Szabó Máté ezzel szemben elsőként azt hangsúlyozta: a hatályos törvények szerint egy vállalkozás vagy személy neve akkor kerülhet fel a minisztérium jogsértési listájára, ha az élelmiszer-biztonsági előírások megszegését kimondó jogerős hatósági határozat így rendelkezik. Vagyis csak a döntés jogerőre emelkedése után tehetnek ki bárkit is az internetes szégyenfalra, előtte nem. – A tárca azonban már a vizsgálat elrendelése után, de a jogsértés jogerős megállapítása előtt közzétette a panaszos vállalkozás nevét, ami egyfelől ellentétes a jogsértési listát életre hívó jogszabállyal, másrészt csorbítja az adott cég tisztességes eljáráshoz és jó hírnévhez való jogát – rögzítette az ombudsman. Azaz kétes gyakorlatával a szaktárca lényegében jogot sért.
A biztos véleménye szerint a problémát éppen a tájékoztatás és a szankció eszközeinek összemosása okozza. A szakminiszternek ugyanis egyfelől lehetősége van arra, hogy rendkívüli esemény – például súlyos élelmiszer-hamisítás esetén – a veszélyről közérdekű közleményben adjon gyors tájékoztatást a lakosságnak. Másrészről az élelmiszer-biztonsági jogsértések elkövetőinek nevét – egyfajta büntetésként – nyilvánosságra hozhatja a tárca honlapján. E szankciót ugyanakkor csak jogerős hatósági határozat birtokában rendelheti el.
Ezek alapján Szabó Máté arra jutott: az agrártárca honlapján található jogsértési lista hiányos, következetlen, a jogsértésekkel kapcsolatos információkat nem egységes kritériumok szerint tartalmazza, így még az azt életre hívó törvényben rögzített feltételeknek sem felel meg. – Mindez a jogbiztonság sérelmét okozza – jelentette ki az ombudsman. Ezért a biztos felkérte Gráf József szakminisztert, tegye meg a szükséges intézkedéseket, hogy a jogsértési listára kizárólag a szabályszegés jogerős megállapítását követően, egységes szempontrendszer alapján, teljeskörűen, a hatályos rendelkezéseknek megfelelően kerüljenek fel az információk. A biztos emellett rámutatott: a tisztességes eljáráshoz való jogot sérti, hogy a listáról akkor sem törlik automatikusan valakinek a nevét, ha a bíróság az élelmiszer-biztonsági előírások megszegéséről szóló határozatot két éven belül hatályon kívül helyezi. Mindezek fényében Szabó Máté azt javasolta a földművelésügyi miniszternek: kezdeményezze a kérdést rendező törvény módosítását.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
