Háborítatlanul folyik a prémiumok milliós nagyságrendű kifizetése egyes állami tulajdonú vállalatoknál a válság, a megszorítások, a kormányfői ígéretek és az utóbbi hónapok végkielégítési botrányai ellenére.
Bár Gyurcsány Ferenc 2008 októberében bejelentette, hogy „nem lesz prémium az állami cégek vezetőinek”, sőt, mindezt Bajnai Gordon tavaly júniusban még azzal a javaslattal egészítette ki, hogy az állami tulajdonú vállalatok menedzsereinek fizetését kétmillió forintban korlátozzák, a gyakorlatban ezeknek a bejelentéseknek nem sok foganatja lett. A száz százalékban a magyar állam tulajdonában lévő Európai Szociális Alap (ESZA) Nonprofit Kft.-nél nemrég még fel is emelték az ügyvezető igazgató alapbérét, akit ráadásul a tavalyi évre mintegy ötmillió forintos célprémium is megillet – ismerte el lapunknak a társaság kommunikációs vezetője. A teljesítmény mérésének, így a jutalmazás jogosságának szempontjait nem részletezte a kft., amely hét hónapja nem képes elkészíteni a mozgáskorlátozottakat foglalkoztató cégek akadálymentesítésére már régen kiírt uniós pályázatok kitöltőprogramját.
Jó évet zárt a szintén uniós pályázatokkal foglalkozó, közpénzből működtetett VÁTI Nonprofit Kft. Itt az év első kilenc hónapjára 178 millió forintos béren kívüli juttatást állapítottak meg, s továbbra is működtetik azt a prémiumrendszert, amelyik az üzleti terv teljesítése és a társaság céljainak elérése érdekében fontos munkaköröknél – a stratégiai feladatok teljesítése fejében – kiutalhatóvá teszi a jutalmakat. A VÁTI honlapja szerint a társaságot vezető 15 igazgató közül többek fizetését euróban határozták meg, a tisztán magyar állami tulajdonú cég egyik ügyvezető igazgatójának alapbére például 5700 euró. Rapai Katalin, a társaság kommunikációs vezetője ezt azzal magyarázta, hogy a „VÁTI-in belül állították fel a határon átnyúló, uniós finanszírozású nemzetközi programok közös szakmai titkárságait”.
A társaság olyan személynek is kiutalt tavaly prémiumot, aki már nem is dolgozik ott. Csanádi Ágnes volt vezérigazgató 2008-ban távozott közös megegyezéssel, részére különböző jogcímeken mégis több mint 30 millió forint járt, amelynek java egyszeri juttatás volt. Csanádi, aki korábban a munkaügyi tárca államtitkára volt, a Hír Televízió információi szerint a 2008 első negyedévében végzett munkája után tavaly 2,7 millió forintos prémiumban részesült. Ezt a tényt a VÁTI-nál lapunk kérdésére meg is erősítették. A VÁTI jelenlegi vezérigazgatója, Benedek János 2008-as jutalma 6,5 millió forint volt. A gazdasági tárca szerint a díjazás oka, hogy „kiváló vezetői tevékenységének köszönhetően a bevételi és költséggazdálkodási elvárásokat maximálisan megvalósította”. Az egyéb prémiumok ügyében megkerestük a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t is, ahonnan lapzártánkig nem kaptunk választ.
Bajnai és Gyurcsány korábbi ígéreteinek jogi ellentmondásaira mutat rá a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.-nél kifizetett vezetői prémiumok rendszere. Az uniós programok egyik közreműködő szervezeténél ugyanis már korábban megkötött munkavállalói szerződések vannak érvényben, amelyek szerint a tavalyi év eredményei után közel tízmillió forintos nettó jutalom járt az ügyvezető igazgatónak, ám ez jogilag teljes mértékben megalapozott. A prémiumok korlátozásával kapcsolatos kormányzati ígérgetések pikantériája, hogy Bajnai egyik közeli tanácsadója szintén kapott prémiumot 2008-ban, sőt tavaly is. Winkler Gyula, akivel a Hajdú-Bét csődjekor együtt vezették a Wallist, szerződése szerint az éves alapbérének felét kapta meg jutalomként.
A képet árnyalja, hogy Bajnai tavaly nyáron ugyan kezdeményezte az állami cégek igazgatósági és a felügyelőbizottsági tagjai fizetésének csökkentését, ám ezek a fizetések nagyságrendekkel kisebbek az ügyvezetők béréhez képest. Ráadásul a vezetők fizetésének kétmillió forintos plafonját azóta sem sikerült a gyakorlatba átültetni, noha Bajnai annak idején felkérte Kiss Péter társadalmi egyeztetésért felelős tárca nélküli minisztert, „hogy találja meg azt a jótékonysági célt, amelyre a menedzserek átutalhatják fizetésük kétmillió forint feletti részét”.

Fizetős parkolás a szupermarketeknél: jogos intézkedés vagy bosszantó változás?