Viktor Janukovics sikere Kárpátalján valójában nem meglepő, amint az sem, hogy a magyarok többsége is neki adta szavazatát, hiszen ugyanez volt a helyzet az öt évvel ezelőtti emlékezetes elnökválasztás első fordulójában is. Akkor ugyanis csak a megismételt második fordulóban változott meg a helyzet, miután a Viktor Juscsenkóval választási együttműködési megállapodást kötő Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) is beszállt a „narancsosok” oldalán a kampányba. Most viszont a KMKSZ egyik jelölt mellett sem kötelezte el magát, míg az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség öt év után ismét az ellenzéki politikust vette pártfogásába. A „régiósok” pártelnökével kötött választási megállapodás értelmében Janukovics – Ukrajna elnökévé való megválasztása esetén – a támogatásért cserébe hatályon kívül helyezi azokat a kormányintézkedéseket, amelyek az országban élő nemzetiségeket sújtják, és biztosítja, sőt bővíti a kisebbségek anyanyelvi oktatását, anyanyelvhasználatát, a közéletben való részvételét szavatoló jogokat.
Az ICTV tévécsatorna Kárpátaljáról szóló választási tudósításában azt a következtetést vonta le, hogy a magyarokat ismét manipulálták, ami azért is érthető, mivel a többségük nem ismeri az államnyelvet, s ebből adódóan teljesen tájékozatlanok az ukrán belpolitikában. Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke szerint viszont ez az állítás a jelenlegi helyzetben nem állja meg a helyét. Ezúttal ugyanis szó nincs semmiféle manipulációról. Ő személyesen ugyan nem híve Janukovicsnak, de akik most a magyarok közül rá szavaztak, azok tudatos döntést hoztak, hiszen aligha lehet bizalommal kitüntetni azokat a politikusokat, akik évek óta a kárpátaljai magyar oktatási rendszer teljes felszámolásán ügyködnek. A lapunknak nyilatkozó politikus szerint a Janukovicsra szavazó magyarokban, nagyon is érthető módon, a védekezés reflexe lépett működésbe.
A nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdések egyébként csak érintőlegesen szerepeltek az elnökjelöltek választási kampányában. Kezdetben ugyan Janukovics, aki ezúttal is elsősorban az orosz többségű keleti és déli régiókra összpontosította figyelmét, állami státust ígért az orosz nyelvnek, ám később visszavonta szavát, illetve megelégedett azzal, hogy komfortossá teszi a kisebbség helyzetét Ukrajnában. De ugyanezt ígérte Julija Timosenko is, aki szerint a nemzeti kisebbségnek is meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy teljes jogú állampolgárokként érezzék magukat. Hogy azonban mindez mit jelent majd, egyelőre nem lehet tudni, ám az utóbbi évek tapasztalatai arra intenek, hogy botorság lenne a kárpátaljai magyarok részéről vérmes reményeket táplálni, gyökeres változásokra számítani.

Tankcsapda: íme a harmadik tag: „Ő az igazi”