Nemzetközi, illetve európai elfogatóparancsot adott ki tegnap a Fővárosi Bíróság a házi őrizetéből a hét végén megszökött M. Róbert, a fekete seregként ismert bűnszervezet vezetője ellen. Az engedély nélkül eltávozott férfi ugyan megsértette a kényszerintézkedés szabályait, de az annak végrehajtását felügyelő rendőrség ezért nem hibáztatható – írja számos lap. A szigorított házi őrizetnek nevezett jogintézmény korábban megszűnt, a hasonló büntetőügyekben eljáró bíró csak az általános házi őrizetet rendelheti el. Annak végrehajtását, az ellenőrzések gyakoriságát, az esetleges állandó felügyelet szükségességét azonban már a területileg illetékes rendőrkapitány határozza meg. Ha úgy ítéli meg, elrendelheti a 24 órás szolgálatot, amikor a járőrök folyamatosan őrzik a kijelölt ingatlant, illetve az ott tartózkodó vádlottat – tudtuk meg a Fővárosi Bíróságon. Lapunk úgy értesült, hogy M. Róbert esetében nem jártak el ilyen szigorúan a hatóságok, a férfit naponta háromszor felkereste egy járőr a lakásán, s kaputelefonon megkérdezte, hogy otthon van-e.
Kérdés, hogy az intézkedést elrendelő rendőrparancsnok miért nem látta indokoltnak a szigorúbb ellenőrzést, holott M. Róbertet felbujtóként emberöléssel, annak kísérletével, bűnszervezet létrehozásával és más, súlyos bűncselekményekkel vádolják. Az ellene, illetve 28 társa ellen indított perben ma hangzott volna el az ügyészi perbeszéd. M. Róbert a szakértők szerint életfogytig tartó szabadságvesztéssel sújtható, ami indokolttá tehette volna kiemelt megfigyelését.
Hasonló esetekben a rendőrség alkalmazza a szigorúbb kényszerintézkedést. Lapunk úgy tudja, hogy a Mol Zrt. százhalombattai olajfinomítójából elkövetett sorozatos üzemanyaglopások, és az azzal összefüggő 2005-ös diósdi kettős gyilkosság miatt indított büntetőper vádlottjainak egy részét így őrzik. A bűnszervezet fejeinek tartott Sz. testvérek házainál 24 órás rendőri felügyelet van, az egyenruhások minden ki- és belépőt ellenőriznek. A csoport más tagjainál hasonló a bánásmód, de egyes vádlottakat naponta csak egyszer-kétszer ellenőriznek. E társasághoz tartozik a szintén szökésben lévő V. Tibor, aki akkor tűnt el a házi őrizetből, mikor testvére az egyik pénzszállító cég alkalmazottjaként 200 millió forintot lopott el a rábízott páncélkocsiból.
M. Róbert volt az egyik első hazai bűnöző, akinél a hatóságok alkalmazhatták volna az elektronikus nyomkövető rendszert. Az előzetes letartóztatásból 2008 őszén szabadult, mert lejárt az alkalmazható három év. Azokban a napokban számos súlyos cselekménnyel, bűnszervezet létrehozásával vádolt ember hasonló okból hagyta el a börtönt. Draskovics Tibor akkori igazságügy-miniszter és munkatársai büszkén mutatták be a karpereceket. Azt azonban a tárcavezető is elismerte, hogy az eszközök használhatatlanok itthon, mert nincs meg hozzájuk a technológiai háttér. M. Róbert vélhetőleg ennek tudatában készségesen vállalta, hogy felhelyezzék rá a nyomkövetőt, ami végül nem történt meg.
A szökevény házi őrizetéről a Budapesti Rendőr-főkapitányság gondoskodott. A testület tegnap közölte, hogy teljes hírzárlatot rendeltek el az ügyben. Így nem tudható, hogy a fejvadászokként ismert célkörözési osztály folytat-e adatgyűjtést M. Róbert felkutatására.

„Román földre” ment „vendégségbe” Magyar Péter, akit végül a Szózat is a falhoz állított