Nem baj, hogy Gönczöl Katalin rasszista?

A liberális holdudvar ezúttal nem akar boszorkányüldözést folytatni, holott lapunk tegnapi összeállításából kiderült: Gönczöl Katalin kriminalisztikai szakszóként használta a cigánybűnözés és a cigány bűnözők kategóriáját. Előszeretettel közelített a bűnözéshez etnikai szempont szerint, míg ma az ezzel ellenkező álláspontot képviseli.

Kínos, kínos – mondta Tamás Gáspár Miklós filozófus a Gönczöl-idézetekről hallva, de elzárkózott azok érdemi kommentálásától. Arra hivatkozott, hogy nem olvasta cikkünket. Hasonlóan hárította el érdeklődésünket Halmai Gábor alkotmányjogász, egyetemi tanár is. Felvezetésünkre, akkor sem gondolja-e meg magát, ha elküldjük a cikket e-mailen, Halmai pillanatnyi csend után azt válaszolta: „Azt hiszem, akkor sem kívánok rá reagálni.” Horváth Aladár roma polgárjogi „harcos”, aki etnikai konfliktusok, illetve cigány elkövetőkkel szembeni hatósági intézkedés esetén rendszerint a helyszínen terem és rasszizmust kiált, most csak annyit mondott munkatársunknak: a kérdéskörben inkább tanulmányt kíván írni. Gönczöl Katalint (képünkön) tehát ő sem szólította fel bocsánatkérésre, illetve távozásra a közéletből.
Donáth László MSZP-s honatya, evangélikus lelkész azt fejtette ki: nem tud véleményével közvetlenül kapcsolódni olyan íráshoz, amely 20-30 évvel ezelőtti kriminalisztikai közleményeket tekint forrásnak. Donáth számára úgymond nem Gönczöl, hanem a nyelvi megközelítés a lényeg: „Ma a cigánybűnözés kifejezésének nincs olyan jelentésárnyalata, amely nem lekicsinylő és megalázó. Ahogyan tiltakozom az ellen is, hogy Burgenlandban olyan feliratokat olvashatunk, hogy Magyar, ne lopj!” A cigánybűnözés szó emlegetése Donáth szerint egy demokratikussá lett társadalomban, amely az emberi, az információs és adatvédelmi jogokat feltétlenül tiszteletben akarja tartani, nem megengedhető. Különösen akkor – toldotta meg –, ha az ilyen kifejezések a társadalomszintű gyűlöletkeltésre alkalmasak, és semmit nem oldanak meg a társadalmi konfliktusokból.
A cigány származású Hága Antónia volt SZDSZ-es képviselő viszont úgy véli: ha Gönczöl ezt a fogalmat szakmai értelemben alkalmazta, akkor nem talál benne kivetni-, elítélnivalót. Azzal érvelt, hogy ha manapság mondjuk út menti prostitúcióval kapcsolatos ügyben nyomoz a rendőrség, akkor nagy valószínűséggel cigány környezetre célszerű leszűkíteni a nyomozást. Hozzátette azonban, ha egy rendőrkapitány felelősségáthárítás okán emlegetne cigánybűnözést, akkor az már aggályos emberi jogi szempontból. Póczik Szilveszter kriminológus előrebocsátotta: Gönczöl jelentős és markáns személyisége a kriminológiának. De szerinte okkal vetődik fel a kérdés: „Akik a cigánybűnözés szót minden kritika nélkül használták, miért fordulhatnak egyik napról a másikra az ellenkező irányba, méghozzá anélkül, hogy megteremtették volna az átkötést?”