Obama az emberek pénzét követeli

Nem azért indultam az elnöki székért, hogy egy rakás bankárt kisegítsek a gödör mélyéről – vezette fel tegnap legújabb, a nagy amerikai pénzintézeteket megregulázó terveit Barack Obama. Az amerikai elnök elképzelése szerint a 2008-as pénzügyi válság kapcsán „felelősségi díjat” vetne ki a vezető bankokra, és az elkövetkező tíz év során 90 milliárd dollárt akar begyűjteni.

Globális bónuszadó? A bankmenedzsereknek juttatott nagy összegű prémiumok – brit mintára történő – egyszeri megadóztatásából 360 millió eurós bevételt remél Franciaország – közölte tegnap Christine Lagarde francia gazdasági miniszter. Így Londonhoz hasonlóan a 27500 eurót meghaladó egyéni alkalmazotti prémium után a bankoknak ötvenszázalékos egyszeri, rendkívüli illetéket kell befizetniük a költségvetésbe. A brit és francia tervekkel ellentétben a Bloomberg amerikai gazdasági hírügynökség szerint Angela Merkel viszont egyelőre nem mutat különösebb érdeklődést a bankszektor megregulázásáért. (MN)

Obszcénnek nevezte az adófizetők pénzéből megmentett amerikai hitelintézetekben történt, a tavalyi évre vonatkozó prémiumkifizetések mértékét Barack Obama. Az amerikai elnök – aki elnökké választása után mindössze egy évvel ütött meg keményebb hangot a bankokkal szemben – emellett határozottan kijelentette, vissza akarjuk kapni a pénzünket. „Az adófizetők, a kisrészvényesek és az ügyfelek helyett sokkal jobban tennék a bankok, ha a saját bónuszaikra, prémiumaikra terhelnék rá a visszakövetelt összegeket” – mondta Barack Obama. A tegnapi bejelentés értelmében, a nagy – állami tőkebevonással megmentett – hitel- és pénzintézetek előre kikalkulált 117 milliárd dolláros veszteségéből Obama tíz éven belül mintegy 90 milliárdot szeretne viszontlátni. A The Economist brit globális gazdasági hetilap információi szerint a bankoknak nyújtott 700 milliárdos segélyprogram (TARP) kapcsán, a törvény elfogadását követően a nagy bankok azonnal levelet írtak a Fehér Háznak, amelyben azt kérelmezték, csak 2013-tól kelljen visszafizetniük azokat az összegeket, amelyek nélkül többségük összeomlott volna. Elemzők ugyanakkor arra is rámutattak, hogy Obama mindezek ellenére nagyon gálánsan bánt a hitelintézetekkel, hiszen a 90 milliárd dollárt tíz évre elosztva követeli vissza. Obama bejelentése a 35 legnagyobb amerikai hátterű, valamint a 15 külföldi tulajdonban lévő bankokra, brókercégekre és biztosítókra vonatkozik. Az úgynevezett felelősségi díj programja várhatóan azonban tíz évnél tovább tart majd. Nem csak az amerikaiak idegeit borzolja az a tény, hogy a válság és a pénzügyi krach beütésében felelős pénzintézeteknél is súlyos dollármilliókat fizettek ki prémiumokra. Sőt, a nagy bankok annyira nem éreztek bűntudatot, hogy tavaly év végén több pénzt, szám szerint 46,1 milliárd dollárt fizettek ki a „jól és hatékonyan” dolgozó munkatársaiknak, mint a válság előtti 2007-es évben. A Wall Street Journal információi szerint az amerikai nagy bankok és értékpapírcégek teljes személyi költsége ugyanakkor 145 milliárd dollárra rúghatott 2009-ben. Az amerikai gazdasági napilap elemzése szerint a 38 legnagyobb pénzügyi vállalatnál összesen 18 százalékkal kereshettek többet, mint az előző évben.
Egyelőre azonban úgy tűnik, a kézzelfogható eredményekre még hónapokat kell várni, és a törvényi szabályozás nem feltétlenül jelenthet megoldásokat és garanciákat. Volt ugyanis már olyan külföldi tulajdonban lévő intézet, amelynél nemes egyszerűséggel közölték, tőkekivonással, forrásállományának csökkentésével kibújnak a visszafizetési kötelezettségek alól.