Szerb kiszorítósdi Szabadkán

Éles vita után gyakorlatilag felbomlott a demokratikus szerb erők és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) Szabadkát irányító koalíciója. A Borisz Tadics államfő nevével fémjelzett Demokrata Párt (DS) országos szinten együttműködik a VMSZ-szel, ezzel párhuzamosan azonban sikeresen hajt a magyar szavazatokra.

Pataky István
2010. 01. 29. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szabadka 38 százalékos magyarságát próbálják kiszorítani a hatalomból – értékelte a kialakult helyzetet Dévavári Zoltán, a VMSZ alelnöke. A szövetség azután hívta vissza tanácsnokait a helyi képviseletből, hogy a demokraták ellenzéki szavazatokkal átszerveztek több, jelentős pénzekkel rendelkező városi vállalatot, s hatásköröket csoportosítottak át. „Egyelőre még nem beszélhetek a városi koalíció széteséséről, de az nagyon komoly válságban van” – közölte Sasa Vucsinics, Szabadka demokrata párti polgármestere. A belgrádi kormánykoalíció fő erejét képező DS az utóbbi időben több, kifejezetten pozitív lépést tett a kisebbségek felé (lásd a nemzeti tanácsokról szóló törvény vagy a vajdasági autonómia kibővítése), helyi szinten ugyanakkor nem nézi jó szemmel a VMSZ-t, hiszen Tadicsék meg akarják szerezni a magyarok szavazatait. Erre irányuló eddigi próbálkozásaik korántsem voltak sikertelenek. A legutóbbi szerbiai választásokon a magyarság jelentős hányada szerb pártokra adta le a voksát, a demokraták pedig különösen népszerűek voltak a magyarok által lakott területeken. Egyes elemzők úgy vélik, egyebek mellett a délszláv háborút követő látványos elszegényedés is abba az irányba vitte a délvidéki magyar szavazót, hogy a könnyebb életet, magasabb életszínvonalat ígérő, s ennek érdekében tenni tudó erőket támogassa. Ez utóbbiak pedig nyilván a nagy – azaz szerb – pártok között keresendők.
Egy friss kimutatás szerint egyébként a valamikori Jugoszlávia utódállamai közül Szerbiában a legalacsonyabbak a fizetések. A szerb dinár gyengülése miatt euróban számolva még Macedóniában és Bosznia-Hercegovinában is magasabbak a jövedelmek, mint Szerbiában, ahol az átlagbér megközelíti a 32 ezer dinárt, ami 329 eurót jelent.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.