Szabadka 38 százalékos magyarságát próbálják kiszorítani a hatalomból – értékelte a kialakult helyzetet Dévavári Zoltán, a VMSZ alelnöke. A szövetség azután hívta vissza tanácsnokait a helyi képviseletből, hogy a demokraták ellenzéki szavazatokkal átszerveztek több, jelentős pénzekkel rendelkező városi vállalatot, s hatásköröket csoportosítottak át. „Egyelőre még nem beszélhetek a városi koalíció széteséséről, de az nagyon komoly válságban van” – közölte Sasa Vucsinics, Szabadka demokrata párti polgármestere. A belgrádi kormánykoalíció fő erejét képező DS az utóbbi időben több, kifejezetten pozitív lépést tett a kisebbségek felé (lásd a nemzeti tanácsokról szóló törvény vagy a vajdasági autonómia kibővítése), helyi szinten ugyanakkor nem nézi jó szemmel a VMSZ-t, hiszen Tadicsék meg akarják szerezni a magyarok szavazatait. Erre irányuló eddigi próbálkozásaik korántsem voltak sikertelenek. A legutóbbi szerbiai választásokon a magyarság jelentős hányada szerb pártokra adta le a voksát, a demokraták pedig különösen népszerűek voltak a magyarok által lakott területeken. Egyes elemzők úgy vélik, egyebek mellett a délszláv háborút követő látványos elszegényedés is abba az irányba vitte a délvidéki magyar szavazót, hogy a könnyebb életet, magasabb életszínvonalat ígérő, s ennek érdekében tenni tudó erőket támogassa. Ez utóbbiak pedig nyilván a nagy – azaz szerb – pártok között keresendők.
Egy friss kimutatás szerint egyébként a valamikori Jugoszlávia utódállamai közül Szerbiában a legalacsonyabbak a fizetések. A szerb dinár gyengülése miatt euróban számolva még Macedóniában és Bosznia-Hercegovinában is magasabbak a jövedelmek, mint Szerbiában, ahol az átlagbér megközelíti a 32 ezer dinárt, ami 329 eurót jelent.

Magyar szavak, amiket szinte senki sem ismer – Ön tudja mit jelentenek?