Végveszélyben van a Duna-delta?

A Bystroye-csatorna építésével veszélyezteti a Duna-delta élővilágát az ukrán kormány, állítja a WWF nemzetközi természetvédelmi szervezet. A helyzet súlyosnak tűnik, mivel a felelőtlen beruházások már az előző évtized elejére tönkretették a torkolat ár- és hullámterének nyolcvan százalékát – figyelmeztetett egy tanulmány. A környezetvédők tárgyalásokat kezdeményeztek a kijevi vezetéssel az ökológiai katasztrófa elkerülése érdekében.

Folytatja a hajóút fejlesztésére szolgáló Bystroye-csatorna építését a Duna-delta bioszféra rezervátum magterületének közepén az ukrán kormány. A WWF nemzetközi természetvédelmi szervezet úgy véli, a beruházás komoly veszélyt jelent a térség törékeny természeti egyensúlyára, ezért tárgyalásokat kezdeményeztek az ukrán hatóságokkal – tájékoztatta lapunkat a WWF Duna-referense. Gruber Tamás elmondta: a folyó nem csak gazdasági szempontból jelentős, hiszen hét olyan hal-, valamint tizennyolc olyan puhatestű fajnak ad otthon, amelyet sehol másutt nem találni a Földön.
Mindez azonban aligha hatja meg azokat az ukrán hajósokat, akik útjukat, jelentős kerülővel és borsos áron a romániai ágon kénytelenek megtenni. Mivel az ukrán szakaszok egyelőre nem hajózhatók, Kijev e fejlesztéssel szeretné elérni, hogy a Fekete-tenger felől saját vizeken tudják megközelíteni a hazai kikötőket. A projekt első fázisában kialakítottak egy csaknem hatméteres mélységű hajóutat, a most tervezett beavatkozással további két méterrel mélyítenék a medret.
A WWF és több román, valamint ukrán civil szervezet is ellenzi e törekvéseket. Javaslatuk, hogy a térségében kizárólag olyan fejlesztési tervet fogadjanak el, amely szem előtt tartja a Duna-delta páratlan élővilágát, és tiszteletben tartja a kijelölt természetvédelmi területeket – közölte a referens. Gruber Tamás elismerte, hogy a gazdasági szempontok sem elhanyagolhatók, de egy tanulmány szerint a jelenlegi ukrán tervekben szereplő javaslat e téren is megkérdőjelezhető. Azt szeretnénk elérni, hogy a tervezésnél több alternatívát dolgozzanak ki. Kijevnek jelentős forrásokat kellene elkülöníteni annak vizsgálatára, hogy miként lehet kompenzálni a mesterséges beavatkozásokat. Ukrajna az Európai Bizottságtól kapott olyan támogatást, amelyet erre lehet fordítani – hangsúlyozta a szervezet munkatársa.
Ukrajna 2004-ben kezdte kotorni a Duna-deltát átszelő Bystroye-hajócsatornát, s a WWF már akkor jelezte, hogy ezzel tönkreteszik a költöző madarak lakóhelyét, megváltoztatják a természetes vízáramlást a deltában, és károsítják azokat a helyeket, amelyekből a halászok élnek. A szervezet számításokat végzett, s e szerint a folyó medrében és környezetében véghez vitt drasztikus változások több mint nyolcvan százalékát tönkretették az értékes ár- és hullámtérnek, valamint a folyó menti erdőségeknek. Az ökológiai katasztrófa elkerülése érdekében a WWF több helyi, román és ukrán szervezettel együtt tárgyalásokat szorgalmazott a kijevi kormánykabinetnél. Legutóbb december végén találkoztak a felek, s a résztvevők egyetértettek abban, hogy a jövőben hatékonyabb együttműködés és kommunikáció kísérje a tervezési folyamatot. A természetvédők ugyanakkor sajnálják, hogy eddig csak a külügyminisztérium állt szóba velük. Most arra szólították fel az ukrán felet, hogy a jövőben a környezetvédelemért és a közlekedésért felelős tárca se maradjon távol az egyeztetésektől.