A katyni áldozatok emlékére

Egy tömegsírból előásott zsebóra, egy kopott jelvény, egy bögre. Egy kereszt. A közepén legyőzhetetlen, kiterjesztett szárnyú lengyel sas. Fényképek, néma tablók. Mementók a XX. század egyik legvéresebb politikai tömegmészárlásáról. A katyni gyilkosságsorozatnak huszonkétezer lengyel esett áldozatul. A hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeum új kiállítóterében a magyar kultúra napja alkalmából emlékkiállítás nyílt a katyni áldozatok emlékére, amelyen a katyni és a harkovi tömegsírokból előkerült személyes tárgyakat is megtekinthetnek a látogatók.
A kiállítás tárgyai és dokumentumai segítségével megelevenedik a történelem egyik sötét fejezete. Halállistára vett lengyel orvosok, tanárok, jogászok, ahogy gyalog, marhavagonokban, teherautókon vonszolják őket a kivégzés helyszínére, kezüket hátra kötik, majd egy maroklőfegyverrel tarkón lövik őket. A vérengzéseknek több magyar vonatkozása is volt. A gyilkosságok áldozatául esett az első lengyel–magyar szótár szerkesztője, a Varsói Egyetem magyar lektora, Korompay Emánuel tartalékos százados is. A szintén magyar Orsós Ferenc patológust a katyni jegyzőkönyv aláírásáért háborús bűnösnek nyilvánították. A XX. század második felének vásárhelyi történelmét bemutató közgyűjtemény kétszázmillió forintból kibővített épülete, az Emlékpont Múzeum néhány napja átadott új kiállítótere a katyni emlékkiállítással nyílt meg. A tárlat március közepéig látogatható.