A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSZH) működéséért felelős szakállamtitkár, Süth Miklós a hitéről a Magyar Rádió hajnali műsorában vallott, azután, hogy a Hír Televíziónak a múlt heti Panaszkönyv című élő adása öt minősíthetetlen terméket mutatott be a főállatorvos legnagyobb elképedésére. Pedig nem ártana, ha a fogyasztó érdekében nem a hitére, hanem tapasztalatokra támaszkodna a főhivatalnok, és a jogszabályban rögzített céljainak megfelelően irányítaná a közpénzmilliárdokból működtetett hatósági rendszert. A „mézeivel” a műsorban szereplő, keszthelyi székhelyű Molnár Méz Kft. ugyanis nem először és nem egyszer téveszti-tévesztette meg az embereket, hanem folyamatosan. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) éves vizsgálatain már négyszer és a Magyar Nemzet által megrendelt vizsgálatokon is kiderült: elfogadhatatlan minőségű termékekkel, az élelmiszer-ellenőrzés szempontjából a legegyszerűbb hamisítványokkal látja el a kft. a piacot. Amire nem lehet mentség a Süth Miklós által előadott védekezés, amelyet elmondása szerint zalai kollégái mondtak neki, s amivel lapunknak is előhozakodott. Azzal, hogy a csomagolócéget egy idősebb asszony vezeti, és csak pár mázsa mézet hoz forgalomba. Ami ráadásul nem is lehet igaz, mert – szintén a főállatorvos adatai szerint – a Molnár Méz Kft. termékei nyolcfajta élelmiszerüzletben kaphatók, ráadásul Észtországba is exportál.
A Molnár Méz Kft.-nek a táblázatunkban vásárolt mézeit a napokban vettük egy Match áruházban, s a tekintélyes brémai laboratóriumban vizsgáltattuk meg őket. Ezek közül egyik sem származik abból a tételből, amelyeket a tv buktatott le, az eredmény azonban – hasonlóan az előzőekhez – elképesztő: minden egyes terméknek körülbelül az egyharmada hozzáadott cukor.
Süth a már említett rádióműsorban azt is elmondta, hogy a Molnár Méz Kft.-nél az elmúlt években már több vizsgálatot is folytattak, amelynek eredményeképp 2007-ben és 2008-ban pénzbírságot róttak ki rá. 2009-ben azonban a hatóság által vizsgált hat mintából mindegyik jó eredményt hozott. A gyönge és puha következmények vagy ezeknek a hiánya azonban nemhogy elriasztanák, hanem inkább arra ösztönzik a kereskedelmi láncok által szorított termelőket, a gyártókat és a csomagolókat, hogy hamisítsák az élelmiszereket, jelen esetben sokkal olcsóbb cukorral helyettesítsék a mézet, amelynek következtében mindig a gyanútlan fogyasztó károsul. A fogyasztókkal közvetlen kapcsolatba kerülő kereskedőknek ráadásul semmilyen felelősségük sincs az élelmiszerláncban, ha rossz terméket árulnak. Azaz következmények nélkül tudják egyre lejjebb szorítani a termelői árakat, és csak attól a csomagolótól vásárolni, aki a legolcsóbban adja számukra a mézet. Csakhogy van olyan szint, ami alá már nem lehet menni büntetlenül, és a folyamatot meg kell állítani. Többek között ezért tartjuk a hatóságot és Süth Miklóst, akinek erre lehetőséget ad többek között a büntető törvénykönyv is, amely alapján akár három évi szabadságvesztéssel is sújtható az, aki élelmiszer-hamisítást követ el.
Süth Miklósra visszatérve, nem gondoljuk, hogy az államtitkár annyira naiv lenne, hogy valóban azt hinné, a nyilvános vizsgálatokon állandóan megbukott Molnár Méz Kft. mézei véletlenül cukorral dúsítottak. Lapunk és a televízió által bemutatott vizsgálati eredmények fölötti hitetlenkedése inkább az általa irányított MgSZH tevékenységének eredménytelensége miatti kudarcélményeiről árulkodik. Egyrészt. Süth ugyanis kifejtette, hogy tavaly több mint hétszáz terméket vizsgáltak meg a hiteles eredményeket nem vagy csak alig produkálni képes hatósági laboratóriumokban, amelyek során azonban csupán egy-két termék akadt fent a szitán. Másrészt: a tények alapján a fogyasztók lehetnének kevésbé jóhiszeműek is Süthékkel szemben, akiknek Gráf József miniszterrel együtt szintén felvetődik a súlyos felelőssége. Hiszen a hatóság is pontosan tudja, hogy a Molnár Méz Kft. évek óta, folyamatosan lebukik az OMME és a Magyar Nemzet váratlan ellenőrzései során. Ez pedig azért lehetséges, mert az állami tehetetlenség következtében folyamatosan árulhatja a szemetet, és még egyszer sem kapott olyan büntetést, hogy mindenki felfogja egyszer s mindenkorra: senki sem nézheti állatoknak az embereket.

Az egyik legsúlyosabb bűnt követte el Ruszin-Szendi Romulusz