Bazársor a romok között

Forráshiány, kialakulatlan fejlesztési koncepció, szervezeti problémák. Az okok a végtelenségig sorolhatók, de tény: a budavári palotanegyed évtizedek óta tervezett fejlesztése ügyében néhány félsikert leszámítva semmi nem történt. Kormányzati kezdeményezés hiányában a Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetsége (MTTSZ) fogta össze  az érdekelt szervezeteket, és egyeztető fórumot alakított. A budavári palotanegyed fejlesztésének szakmai fóruma szerdán tartotta alakuló ülését.

Budapest Európában is kiemelt jelentőségű történelmi komplexuma, a budai Várnegyed nemzeti identitásunk megtestesítője, már csak ezért sem engedhető meg, hogy fejlesztés címén építészeti kísérletezések terepe legyen – szögezték le a fórum résztvevői, akik a budai Vár átfogó fejlesztésében érdekelt állami, önkormányzati, szakmai-érdekképviseleti szervek, és ezek gazdálkodó szervezetei közül kerültek ki. A fórum megalakítását egy szűkebb körű konzultáción határozták el tavaly december elején a Várszínházban, hogy az ország egyik állami, kulturális és turisztikai központjának fejlesztéséhez illő léptékű társadalmi egyeztetést kezdeményezzenek.
Bár az érdemi munka még csak most, a fórum három tematikus szekciójának megalakulása után kezdődik, víziókban nem volt hiány. Nemzeti szimbólumokat és hungaricumokat felvonultató nemzeti történeti és kulturális park, bóvli- és bazársor helyett feljavított turisztikai szolgáltatásokkal, kihasznált zöldterületekkel, budavári tájékoztató központ, a barcelonai skanzen példája alapján magyar vidék és tájak háza néven új centrum a volt Hadügyminisztérium épületében; mindez lehetne a budai palotanegyedben, ha. Mert feltételből akad bőven. Bár – amint azt a palota vagyonkezelője, a Várgondnokság Nonprofit Kft. képviselője, Somogyi Gabriella elmondta – 2002-ben megszületett a palotanegyed fejlesztési koncepciója, és a funkciókat tekintve nincs ellentmondás az érdekeltek között, nincs átfogó akcióterv és forrás sem a megvalósításhoz. A várbazárt az üzemeltető – központi támogatás hiányában – tavaly már saját bevételei terhére őriztette. Mivel jelenleg nincs kapcsolat a várban működő szervezeti egységek között (az Országos Széchényi Könyvtár működése költségvetési támogatásoktól függ, de a várgondnokság által beszedett bérleti díjakból például közvetlenül nem részesül), több résztvevő is felvetette, hogy át kellene gondolni a budavári palotanegyed szervezeti struktúráját. A fórum felszólalói abban is egyetértettek, hogy a budai Vár évtizedek óta húzódó fejlesztése mindaddig vízió marad, amíg nincs hatályos világörökségi törvény, és az I. kerületi önkormányzat sem tesz le átfogó kerületfejlesztési koncepciót az asztalra. A civilek mindenesetre nem várnak tovább. A budavári palotanegyed fejlesztési fóruma márciusban turisztikai szervezetek, a Magyar Építész Kamara és az egyeztetés további résztvevői között felosztott témák megtárgyalásával folytatja a munkát.