Kísértetiesen hasonlít az idei büdzsé sorsa a tavalyiéhoz: a Pénzügyminisztériumnak most is már januárban át kell számolnia a költségvetés bevételeit és a kiadásait, s a változó számok miatt módosítani kell hazánk konvergenciaprogramját. Az ok most is ugyanaz, mint egy évvel korábban: a túl optimista tervezés. A módosított tervekről ma ad bővebb tájékoztatást a szaktárca, annyi azonban már Bajnai Gordon tegnapi bejelentése nyomán biztos, hogy újabb megszorítások várhatók. A „takarékossági lépéseket” a miniszterelnök tegnap az ingatlanadóra vonatkozó alkotmánybírósági döntéssel és az ennek nyomán kieső bevételek pótlásával indokolta, gondok azonban nem csak a vagyonadóval vannak. Az Európai Bizottság tegnap közzétett jelentése szerint az idei büdzsét a tervezettnél kevesebb társasági- és jövedékiadó-bevételek szintén alááshatják, s veszélybe sodorhatják a 2010-es célokat a közösségi közlekedés és az önkormányzatok terven felüli kiadásai is.
*
Emiatt a testület arra figyelmeztette a magyar kormányt, hogy álljon készen további, az államháztartás egyensúlyát javító intézkedésekre. Brüsszel ezenkívül felszólította hazánkat, hogy jövőre szorítsa az államháztartás hiányát a GDP 3 százaléka alá, s hogy intézkedjen az egyelőre kompenzálás nélküli adócsökkentés ellentételezéséről. A folyamatos túlköltekezés miatt az érintett uniós tagállamok közül ellenünk folyik a legrégebben az úgynevezett túlzotthiány-eljárás, amely során az EU 2004 óta minden évben felszólítja hazánkat a deficit csökkentésére. A bizottság egy éve hasonló aggályokat fogalmazott meg a költségvetéssel kapcsolatban. Veres János ekkor tett bejelentést először az áfa „esetleges megemeléséről”, amit azonban Gyur-csány Ferenc kizártnak tartott.
A mostani brüsszeli aggodalmak nem alaptalanok. A testület által kockázatosnak minősített idei társaságiadó-bevételi tervek 609,3 milliárd forintos befizetésről szólnak, pedig tavaly ezen adónemből – szintén jóval a tervek alatt – csak 385,5 milliárd forint folyt be. A jövedékiadó-bevételek körüli kockázatokat a visszaeső fogyasztáson kívül a zárjegyek tavalyi felvásároltatása okozza, amely mintegy 37 milliárd forinttal javította a tavalyi egyenleget az idei év terhére.
Tegnap Oszkó Péter is nyilatkozott a költségvetésről. A pénzügyminiszter az MTI-nek úgy fogalmazott: az Európai Bizottságtól ötöst kapott a magyar kormány. Oszkó szerint az ingatlanadó kiesését a költségvetés általános tartalékából lehet fedezni. A bejelentés ellentmond a pénzügyminiszter korábbi nyilatkozatainak, miszerint a stabilitási és kamatkockázati tartalékokhoz nem kívánnak hozzányúlni. A törvény szerint a büdzsé 57 milliárd forintos általános tartalékának csak a 40 százalékát lehet elkölteni az első fél évben, s ennek terhére a kabinet már beígérte a BKV 19 milliárd forintos támogatását, amelyből az első hat hónapra 10 milliárd forint esik.
Mindeközben Varga Mihály, a Fidesz alelnöke tegnap bejelentette: ha megnyerik a választásokat, akkor először pontos leltárt készítenek, ám az új kabinetnek minden bizonnyal hozzá kell majd nyúlnia a költségvetéshez. Az ellenzéki politikus emlékeztetett: a Fidesz folyamatosan azon a véleményen volt az ingatlanadóról szóló viták során, hogy a kormány ne vezessen be új adót, s az Alkotmánybíróság is ezt az álláspontot támogatta most meghozott döntésével. Mint mondta, a kormány újabb adók kivetésével akarja pótolni azokat a bevételeket, amelyek az ingatlanadó eltörlésével hiányozni fognak az államkasszából.
Mindenképpen érdekes, hogy a mostani helyzetben mihez kezdhet a Bajnai-kormány. Kedden közölték, a kabinet azon gondolkozik, hogy az ingatlanadóról még ebben a ciklusban – vagyis februárban – új törvényt nyújt be és fogadtat el az Országgyűléssel. Kolláth György lapunknak úgy vélekedett, erre a választások közelsége miatt nincs idő. Az alkotmányjogász emlékeztetett, hogy a tavaszi ülésszak február 15-én kezdődik. Ha ekkor benyújtják az esetleges törvényjavaslatot, dönteni kell a javaslat tárgysorozatba vételéről, majd a bizottságok elé kerül a szöveg, utána tarthatják meg az általános vitát és a záróvitát. – A procedúrára a voksolásig már nincs elég idő – fogalmazott az ügyvéd. Kolláth György emellett leszögezte: a kedden eltörölt ingatlanadó alapvető hibáktól szenvedett, így annak kijavítása igen bonyolult feladat. Végül azzal zárta, hogy egy ilyen közteher kidolgozására legalább 3-4 évet kellene fordítani.
Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértőtől azt kérdeztük: miként pótolhatja a kabinet az ingatlanadó eltörlése miatt kieső nagyjából ötvenmilliárd forintot. A szakember szerint négy megoldás kínálkozik. Az egyik, hogy a kabinet – a mostani parlamenti többségét kihasználva – még tavasszal adót emel; például felsrófolja a jövedéki adót vagy a járulékokat. Másrészt az állami szféra kiadásait vághatják vissza, összegeket vonva el a közszféra intézményeitől. A harmadik megoldás az előző kettő kombinációja, vagyis adónövelés és az állami költségek csökkentése egyszerre. Végül – negyedik eshetőségként – dönthet úgy a kabinet, hogy a kérdéssel egyáltalán nem foglalkozik, s a következő kormányra hagyja a kieső forintok pótlásának feladatát.
Harmincmillió feleslegesen. A vagyonadó-kalkulátoron az elmúlt napokig nagyjából 16 ezren mentették el adataikat. Ám mivel az Alkotmánybíróság (AB) a számológépet életre hívó kormányrendeletet is alkotmányellenesnek minősítette, adódik a kérdés: mi lesz az adóhatóság által eltárolt információkkal? Jóri András adatvédelmi biztos szerint a kalkulátorral összegyűjtött adatbázist az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak (APEH) haladéktalanul meg kell semmisítenie. Az APEH eleget is tesz ennek. Miként azt a hivatalnál közölték, mihelyst a Magyar Közlönyben kihirdetik az AB ítéletét, azonnal eltávolítják a kalkulátort a világhálóról, a 16 ezer adatsort pedig jegyzőkönyv felvétele mellett megsemmisítik. A vagyonadó egyébként – a kalkulátor kialakításával és a nyomtatványok elkészítésével – nagyjából 31 millió forintjába került az adófizetőknek. Érdekes, hogy körülbelül negyven személy már elküldte vagyonadó-bevallását az APEH-nak. Ha ők befizettek pénzt, a hivataltól visszakapják.
