Végzésében a Legfelsőbb Bíróság (LB) január 20-án azzal indokolja a döntést, hogy az építkezés megkezdése visszafordíthatatlan és később nem orvosolható károsodással járna. Ismeretes, a Fővárosi Bíróság tavaly novemberben hagyta jóvá a tubesi radar építési engedélyét. Az Összefogás Pécsért Egyesület (ÖPE), a Civilek a Mecsekért Mozgalom (CMM) és az Istenkúti Közösségért Egyesület (IKE) ezután fordult felülvizsgálatért az LB-hez, kérve az engedély végrehajtásának felfüggesztését is.
Az IKE vezetője, Peták Péter lapunknak megemlítette, hogy felülvizsgálati kérelmükben többek között arra hivatkoztak, hogy nem ismerhették meg a per tárgyát képező építési dokumentációt, miután azt titkosították. Kifogásolták azt is, hogy nincs az objektumnak környezetvédelmi engedélye, illetve a Honvédelmi Minisztérium (HM) saját ügyében eljárva adta ki előbb első, majd másodfokon is az építési engedélyt a radarra.
A tájékoztatón az ÖPE alelnöke, Kővári János elmondta: a város érdeke, hogy ne legyen lokátor Tubesen, s most végre meghallgatásra találtak érveik. Hangsúlyozta, a végzés értelmében a jelenlegi kormány idején már nem indulhat el a munka, az új kabinettől pedig a pécsiek elvárják: minden tekintetben megfelelő helyszínt keressenek a beruházásnak. A CMM szóvivője, Vicze Csilla szerint ez az ügy nem csupán egy NATO-radarról szól, hanem arról: „Lehet-e Magyarországon demokráciáról, jogállamról beszélni, s egyben olyan kérdéseket is felvet, miszerint befolyásolhatóak-e a hatóságok?”
Pécs alpolgármestere, Nagy Csaba (Fidesz) kiemelte, a város minden törvényes eszközzel küzdött, s küzdeni fog a radar ellen. Így Pécsnek joga volt ahhoz, hogy a város tulajdonában lévő hegyre vezető úton 3,5 tonnás súlykorlátozást vezessen be, s sorompót helyezzen el az útra – közölte.
A jogi procedúra több szálon is fut: a tavaly a Fővárosi Bíróságon zajló – már lezárult – perből ugyanis kizártak 26 pécsi magánszemélyt, akik emiatt szintén az LB-nél éltek keresettel. A zöldek ez utóbbi ügyben tavaly nyáron fogalmazták meg beadványukat, de az eljárás első tárgyalását csak idén márciusra tűzték ki.
Vicze Csilla ennek fényében úgy véli, hogy 2010 őszén várható döntés a radar építési engedélyének ügyében is.
Mindenesetre a pécsiek évek óta hadakoznak a város közigazgatási határán belülre tervezett radartelepítés ellen. A kormány ugyan 2005-ben még a Pécstől 20 kilométerre fekvő Zengőre húzta volna fel a lokátort, de a környezetvédők heves tiltakozása miatt ez meghiúsult. Nem sokkal később Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök a Tubest nevezte meg az objektum helyszínéül, s ennek érdekében a városi közgyűlés – mint utóbb kiderült, törvénysértő módon – átminősítette a pécsi építési szabályzatban a csúcsot övező területet egészségügyi erdőből különleges honvédelmi területté. Ez utóbbinak azért is van kiemelt jelentősége, mert a Fővárosi Bíróság a jogerős építései engedély jóváhagyásakor arra hivatkozott, hogy a lokátornak kijelölt területen jelenleg is a Honvédelmi Minisztérium által működtetett híradástechnikai berendezések üzemelnek.
A tiltakozók által hangoztatott érvelés szerint az objektum a Natura 2000 hálózatába tartozó kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen, a Tubes-tetőn épülne meg, az itteni HM-ingatlan csupán megszakítja ezt a területi egységet. A hegy alatt húzódik meg a sérülékeny tettyei vízbázis, a radarhoz utat, illetve szennyvízcsatornát is építenie kellene a tárcának. Ráadásul a lokátor üzembiztos működéséhez szükséges áramellátást olyan áramfejlesztővel biztosítanák, amelynek működtetéséhez rengeteg gázolajra van szükség, egy esetleges olajfolyás pedig beláthatatlan következménnyel járhat. A sugárzó lokátor nemcsak a HM meglévő ingatlanán fejtené ki a természetkárosító hatását, hanem a teljes hatósugár körzetében – állítják a civilek.
A Honvédelmi Minisztérium tegnap jelezte, hogy tudomásul veszi a bíróság döntését.
origo.hu
Tankcsapda: íme a harmadik tag: „Ő az igazi”
