Egyre kevesebben hisznek Oszkóéknak

Sem a 2006-os Gyurcsány-csomag, sem a Bajnai-megszorítások nem abba az irányba terelik az országot, hogy visszanyerje az utóbbi években elveszített versenyképességet – írja a Financial Timesban megjelent cikkében Edward Hugh angol közgazdász. Ezért nehezen hihető, hogy jövőre 3,5 százalékos fejlődést mutatna a magyar gazdaság, ahogy azt a kormányfő ígéri.

Akárhányszor is elismételhetjük, attól még nem lesz igaz, hogy a magyar kormány megszorító intézkedései valóban működőképesek. A kétségek továbbra is megmaradnak: vajon a szocialisták nadrágszíjmeghúzó csomagjai tettek-e valamit azért, hogy Magyarország versenyképességét vissza lehessen állítani? – írja a Financial Times brit gazdasági lap internetes kiadásában Edward Hugh angol makroközgazdász. A szakember megkérdőjelezi Oszkó Péter pénzügyminiszter előrejelzéseit, kifejezetten a brit napilapnak adott interjújában elhangzottakra koncentrálva. A szerző szerint a tárcavezető által sokat emlegetett úgynevezett szerkezeti reformok valójában nem léteznek, a 13. havi nyugdíj visszavonása ugyanis aligha nevezhető reformnak, mindössze a költségvetés hiányát csökkentő tételnek. A Magyarország lehet a következő Görögország? című elemzés szerint hazánk ugyan most nem tart ott, ahol a szégyenpadra ültetett mediterrán állam, de a magyar politikusok hangoztatta túlságosan is optimista forgatókönyvek könnyen a görögök sorsára juttathatnak minket. (Emlékeztetőül, Bajnai Gordon 3,5 százalékos fejlődést jósolt 2011-re, amelyből ígérete szerint a nyugdíjasok is részesülnek majd.) A közgazdász szerint „könnyen a szegény, szerencsétlen sorsú Görögország helyzetébe kerülhetnek a magyar politikusok”, amennyiben azt hiszik, hogy „az IMF szerető öleléséből kikerülve” a valóságtól elrugaszkodott előrejelzéseikkel hazardírozhatnak. A tanulmány kitér arra, hogy Magyarországon régóta probléma a hatalmas államadósság terhe, amelynek törlesztését a zsugorodó gazdasági teljesítmény miatt egyre nehezebb kinyögni. Hugh utalt a Moody’s elemzésére, amelyben a hitelminősítő a magyar gazdaság lassú halálát jósolja, amennyiben nem sikerül növelni a versenyképességet és a foglalkoztatottságot, mivel az elöregedő társadalom és a munkaképes korú lakosság csökkenése hosszú távon megoldhatatlan problémát jelenthet.
Az elemzés szerint további gondot jelent a drágulás üteme, amely 2000-től összesítve 72 százalékra rúg. Az inflációért egyértelműen a tavalyi adóemelés felel, amely erőteljesen visszavetette a bolti forgalmat, tovább mélyítve a válságot. A másik súlyos probléma a lakosság svájcifrank-alapú hiteleinek hatalmas aránya, amely szintén gúzsba köti a monetáris politikát – véli Hugh, aki szerint érdemes figyelnünk a görögökre, akikre súlyos pénzbüntetés vagy a felzárkózási alapok befagyasztása várhat az unióban, amiért valótlan adatokat közöltek az állam pénzügyeit illetően.