2025. május 8-án XIV. Leó pápa, a katolikus egyház első amerikai származású vezetője lépett a Szent Péter-bazilika erkélyére, hogy üdvözölje a több mint 40 000 fős, lelkes tömeget. Nem angolul, hanem olasz és spanyol keveréknyelven szólt, utalva több mint két évtizedes perui szolgálatára.

„A zarándokok megvadultak, de a döbbenet is érezhető volt, hiszen egy amerikai pápa évszázadokon át elképzelhetetlennek tűnt” – idézte fel Dr. Miles Pattenden, az Oxfordi Egyetem egyháztörténésze. Egy vélemény szerint: „bármennyire is egyetemes a katolikus egyház, a pápák szülőhelye és tapasztalataik mélyen befolyásolják vezetésüket”. XIV. Leó chicagói gyökerei és nemzetközi múltja új fejezetet nyitnak a pápaság történetében.
Zarándokhely lett
A lengyel Wadowice története tökéletes példa arra, hogyan válhat egy csendes kisváros globális zarándokhellyé. II. János Pál pápa volt az első nem olasz egyházfő 455 év után, és ezzel szülővárosát a katolikus világ térképére helyezte A pápa családi háza ma múzeum, a plébániatemplom és a főtér, ahol a fiatal Karol Wojtyła játszott, pedig a hívek kedvelt célpontja. A Lengyel Földrajzi Társaság adatai szerint 1996 és 2019 között a múzeum látogatóinak száma több mint kétszeresére nőtt, 2018-ban pedig elérte az egymilliomodik vendéget.

Lengyelország már a 70-es években is erősen katolikus volt, de egy lengyel pápa megválasztása valóságos hitbéli forradalmat indított” – magyarázta egy szakértő. II. János Pál lengyel gyökerei pápaságát is meghatározták. A náci megszállás és a szovjet támogatású kommunizmus alatt nőtt fel, így az emberi jogok, a vallásszabadság és az erkölcsi ellenállás szószólójává vált. 1979-es lengyelországi látogatása során a „ne féljetek” felhívása a Szolidaritás mozgalom katalizátora lett, hozzájárulva a kommunista uralom bukásához.
Pápai örökség a szőlőskertekben
Nem minden pápai szülőhely válik zarándokhellyé, de némelyik egyedi nyomot hagy. A dél-franciaországi Châteauneuf-du-Pape, vagyis „a pápa új kastélya” a 14. századi avignoni pápaság idejéből ered. 1309 és 1377 között hét francia pápa lakott Avignonban, menekülve Róma politikai instabilitása elől. XXII. János pápa nyári rezidenciát építtetett a szőlőskertek között, amely erődítmény és birtok is volt.