2025. május 8-án XIV. Leó pápa, a katolikus egyház első amerikai származású vezetője lépett a Szent Péter-bazilika erkélyére, hogy üdvözölje a több mint 40 000 fős, lelkes tömeget. Nem angolul, hanem olasz és spanyol keveréknyelven szólt, utalva több mint két évtizedes perui szolgálatára.
„A zarándokok megvadultak, de a döbbenet is érezhető volt, hiszen egy amerikai pápa évszázadokon át elképzelhetetlennek tűnt” – idézte fel Dr. Miles Pattenden, az Oxfordi Egyetem egyháztörténésze. Egy vélemény szerint: „bármennyire is egyetemes a katolikus egyház, a pápák szülőhelye és tapasztalataik mélyen befolyásolják vezetésüket”. XIV. Leó chicagói gyökerei és nemzetközi múltja új fejezetet nyitnak a pápaság történetében.
Zarándokhely lett
A lengyel Wadowice története tökéletes példa arra, hogyan válhat egy csendes kisváros globális zarándokhellyé. II. János Pál pápa volt az első nem olasz egyházfő 455 év után, és ezzel szülővárosát a katolikus világ térképére helyezte A pápa családi háza ma múzeum, a plébániatemplom és a főtér, ahol a fiatal Karol Wojtyła játszott, pedig a hívek kedvelt célpontja. A Lengyel Földrajzi Társaság adatai szerint 1996 és 2019 között a múzeum látogatóinak száma több mint kétszeresére nőtt, 2018-ban pedig elérte az egymilliomodik vendéget.
Lengyelország már a 70-es években is erősen katolikus volt, de egy lengyel pápa megválasztása valóságos hitbéli forradalmat indított” – magyarázta egy szakértő. II. János Pál lengyel gyökerei pápaságát is meghatározták. A náci megszállás és a szovjet támogatású kommunizmus alatt nőtt fel, így az emberi jogok, a vallásszabadság és az erkölcsi ellenállás szószólójává vált. 1979-es lengyelországi látogatása során a „ne féljetek” felhívása a Szolidaritás mozgalom katalizátora lett, hozzájárulva a kommunista uralom bukásához.
Pápai örökség a szőlőskertekben
Nem minden pápai szülőhely válik zarándokhellyé, de némelyik egyedi nyomot hagy. A dél-franciaországi Châteauneuf-du-Pape, vagyis „a pápa új kastélya” a 14. századi avignoni pápaság idejéből ered. 1309 és 1377 között hét francia pápa lakott Avignonban, menekülve Róma politikai instabilitása elől. XXII. János pápa nyári rezidenciát építtetett a szőlőskertek között, amely erődítmény és birtok is volt.
Az itt termelt borok palackjain ma is látható a pápai címer, Szent Péter kulcsaival és tiarával. Az avignoni Pápai Palota, a valaha épült legnagyobb gótikus erődítmény, a korszak gazdagságát és vitáit tükrözi. A borkóstoló túrák a középkori pápai múltat idézik, ötvözve a szellemi és világi örökséget. „Châteauneuf-du-Pape a pápaság hatalmának és a helyi hagyományok különleges találkozása” – jegyezte meg Pattenden a BBC-nek.
Csendes gyökerek
Ferenc pápa szülővárosa, Buenos Aires más utat járt be. A „nép pápájaként” emlegetett egyházfő soha nem tért vissza Argentínába pápasága alatt, ám egyszerű életmódja és a nyomornegyedekben végzett munkája alázatos karakterét tükrözte. „Buenos Aires nem zarándokhely, hanem a szerénység és a munkásosztály iránti elkötelezettség szimbóluma” – mondta Spencer a BBC-nek.
Ferenc globális fókusza és politikai semlegességre való törekvése szülővárosának csendesebb szerepét erősítette. 12 éves pápasága alatt 68 országot látogatott meg, de Argentína kimaradt, ami sokak szerint a helyi politikai feszültségek elkerülésére irányult.
Mi vár Chicagóra?
XIV. Leó pápasága új lehetőséget kínál Chicago számára. A város, amely a bevándorlók és a sokszínűség olvasztótégelye, most a katolikus világ figyelmének középpontjába kerülhet. Leó perui kötődései és nemzetközi identitása árnyalja ugyan amerikaiságát, mégis, szülővárosa már most reflektorfényben van. Még a White Sox iránti szurkolása is vitákat szít, miután testvére megerősítette, hogy a pápa e csapat híve. „Leó amerikai, de élete nagy részét Latin-Amerikában töltötte, és első köszöntésekor nem angolul szólt.
Ez azt jelzi, hogy eltávolodik az amerikai identitástól” – fejtette ki Pattenden. Leó mélyen perui pápa is, így nemzetközi szemlélete meghatározhatja vezetését. Hogy Chicago zarándokhellyé válik, vagy Buenos Aireséhez hasonlóan háttérben marad, azt most még nem látni. Egy biztos: a pápák szülőhelyei a hit, a hatalom és az emberi történetek találkozási pontjai.
További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.
