Titokzatos posztot tett közzé Donald Trump amerikai elnök a közösségi médiában. A Truth Social-oldalán két fotót osztott meg, amelyek közül az egyik magát Trumpot ábrázolja Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, a másik pedig Richard Nixon akkori amerikai alelnököt és Nyikita Hruscsov akkori szovjet pártfőtitkárt. A két fotó közti párhuzamnak Magyarics Tamás, az ELTE professor emeritusa segítségével jártunk utána.
A szakértő szerint a Nixont és Hruscsovot ábrázoló fotó valószínűleg a híres konyhai vita alkalmával készülhetett. 1959-ben az Amerikai Nemzeti Kiállítás alkalmából egy amerikai típusú házat építettek fel Moszkvában. Nixon és Hruscsov a megnyitó alkalmából járták be az épületet, és a konyhában komoly vita bontakozott ki köztük. Nixon vendéglátója orra alá dörgölte az amerikai technológiai felsőbbrendűséget.
Hogy Trump miért állította párhuzamba a két fotót, azt már nehezebb megfejteni, hiszen „nem látunk bele az elnök fejébe”.
De talán mindkét esetben az amerikaiak azok, akik dinamikusabbak, akik előnyben vannak
– vélekedett Magyarics Tamás, hozzátéve, hogy Trump esetében nem a technológiai fölényről van szó, hanem inkább arról, hogy az amerikaiak közbenjárása nélkül az oroszok nem nagyon tudnának megoldást találni az ukrajnai konfliktusra. Oroszország maradna a nyugati sajtó szerint pária, még akkor is, ha a világ más részein egyáltalán nem akként kezelik, Trump viszont be tudja emelni a diplomáciai életbe – magyarázta a professzor.
Mindkét képen az amerikai szereplő a dinamikus, az orosz a statikus
– tette hozzá. A kérdés most az, hogy vajon az amerikai dinamizmus elég lesz-e ahhoz, hogy rábírja elsősorban az oroszokat valamiféle kompromisszumra, amit Putyin odahaza győzelemként tud eladni.
Ha meg tudja szerezni a Donbász nagy részét vagy az egészet, plusz az ukránok nem kapnak NATO-tagságot, az például ilyen lehet – mutatott rá, hozzátéve, hogy már az oroszbarátnak nehezen nevezhető Petr Pavel cseh elnök is arról beszél, hogy Ukrajnának feltehetően területeket kell feladnia.
Amennyiben a kompromisszum nem jön létre, Trump az orosz gazdaság „összezúzásával” fenyegetett, amit megnehezítene, hogy az indiaiak és a kínaiak aligha mondanának le az orosz fosszilis energiahordozók importjáról. Viszont ha az amerikaiak kínálati piacot teremtenek, India és Kína aligha fog habozni, hogy kihasználja a helyzetet, és ez az oroszok bevételeit csökkentené. A másik nagy kérdés, hogy az oroszok és az ukránok úgy gondolják-e, hogy ennél jobb megállapodást nem tudnak elérni – emelte ki Magyarics Tamás. Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek ugyanakkor a politikai jövője függ attól, hogy folytatódik-e a háború.
Nagyon nagy a valószínűsége, hogyha a háború valamilyen módon lezárul, főleg úgy, hogy az ukránok nem kapnak meg mindent, akkor Zelenszkij politikai jövője meglehetősen kérdéses lesz
– mutatott rá. Ami pedig a Zelenszkijt támogató európai politikusokat illeti, az ő esetükben is előfordulhat, hogy egyszer számot kell adniuk arról, hogy ezt a töméntelen mennyiségű pénzt miért ölték Ukrajna háborús erőfeszítéseibe – emelte ki a szakértő.
Mindez igen kényes egyensúlyozást követel meg, ráadásul az oroszok bejelentették, hogy az úgynevezett biztonsági garanciákat – amiket az amerikaiak és az európaiak ígérnek az ukránoknak – csak akkor tartják magukra nézve kötelezőnek, hogyha ők is szerepet kapnak ennek a megbeszélésében, sőt nem csak ők, hanem Kína is
– hangsúlyozta Magyarics Tamás.
Borítókép: Donald Trump amerikai elnök (Fotó: Anadolu via AFP)
