Elkészült a klímatörvény

Pénteken az Országgyűlés elé kerül az éghajlatvédelmi kerettörvény. A jogszabály célja egy olyan átfogó eszközrendszer létrehozása, amely egyszerre képes kezelni az éghajlatváltozással összefüggő ökológiai, társadalmi és gazdasági problémák gyökereit. A törvény végrehajtásához szükséges 25-30 milliárd forintos Éghajlatvédelmi Alap megteremtése azonban a következő kormányra vár.

Elkészítette az éghajlatvédelmi kerettörvény tervezetét a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT).
A szervezet január 21-i ülésén fogadta el a javaslatot, és pénteken nyújtja be az Országgyűlésnek.
Mint ismert, a koppenhágai klímacsúcs után várhatóan olyan megállapodás születik, amely szerint az európai uniós országoknak huszonöt-negyven százalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkentést kell vállalniuk 2020-ig, illetve nyolcvan százalékhoz közeli csökkenést 2050-ig.
Az NFFT szerint az éghajlatvédelem ügye mellett a törvény elfogadását sürgeti az a tény, hogy hazánk függősége a fokozatosan kimerülő, kínálatban csökkenő foszszilis tüzelőanyagok behozatalától jelentős politikai, gazdasági és környezeti problémákat eredményez, vagyis a törvény segítene Magyarország energiafüggőségének enyhítésében. A tervezet elfogadása a klímaváltozás káros hatásainak csökkentése mellett új lendületet is adhat a gazdaságnak. A törvény hatására meginduló energiahatékonysági és megújulóenergia-beruházások ugyanis fokozhatják a gazdaság teljesítményét, bővítve ezzel a foglalkoztatást.
Láng István, az NFFT társelnöke a kerettörvény elfogadását követően elmondta: a kibocsátás mellett jelentős hangsúlyt fektetnek a törvényben a fosszilisenergia-felhasználás csökkentésére is. Ez elsősorban a közlekedést és a háztartást érinti, amelyhez így elengedhetetlen a lakosság szemléletváltása és az oktatásra, felvilágosításra fordított intenzívebb figyelem. A professzor kitért arra is, hogy az alkalmazkodás szintén kiemelt feladat a magyar társadalom számára, ugyanis az éghajlatváltozás hatásait már csak csökkenteni tudjuk, elkerülni nem. A törvénytervezet a gazdasági és társadalmi felkészülés mellett a környezeti felkészülésről sem feledkezett meg: célul tűzte ki, hogy hazánk természetes növénytakarójának részleges rekonstrukciójával javulnak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás természetes feltételei és a biológiai sokféleség megőrzésének esélyei.
A törvénytervezet fontos eleme, hogy a gazdaság és a társadalom minden szereplője hozzájuthasson az energiatakarékossághoz és -hatékonysághoz, a megújuló erőforrásokkal történő helyettesítéshez szükséges feladatok anyagi feltételeihez. Ezért létre kívánják hozni a Nemzeti Éghajlatvédelmi Alapot, amely visszatérítendő kamatmentes hiteleket nyújtana. Amennyiben ebben az ülésszakban elfogadják a törvényt, az alap 2011. július 1-jére állhatna fel, mintegy huszonöt-harminc milliárd forintot igényelve, amelynek megteremtése a következő kormány feladata lesz. Forrásai közt Láng István a kormány anyagi támogatása mellett megnevezte a kvótakereskedelemből befolyt öszszeg felhasználását és az európai uniós pályázatokból befolyt összeget is.