A magyar külpolitika a horvát NATO- és EU-csatlakozási tárgyalások mellett nemigen tud jelentős sikert felmutatni a nyugat-balkáni térségben – összegezte lapunknak az elmúlt időszak térségbeli magyar diplomáciai eredményeit Gazdag Ferenc. A Külügyminisztérium fegyverzet-ellenőrzési és biztonságpolitikai főosztályának egykori vezetője szerint magyar részről az egyik leglátványosabb probléma az, hogy a magyar külpolitika nem áll ki kellő súllyal az egyébként jelentősnek mondható balkáni magyar tőkekihelyezések mellett. „Politikai kiállás, nyilatkozatok nélkül pedig nem lehet eredményeket elérni” – véli az egyetemi tanár.
Magyarország ráadásul az olyan lehetőségekkel sem élt, mint amikor – a kettős állampolgárságról szóló 2004-es népszavazás idején – a szerbek gyakorlatilag önként felajánlották a szerb állampolgársággal rendelkező vajdasági magyarok számára a kettős állampolgárság intézményét. „Azt is látni kell, hogy a magyar diplomácia nem tud kiszabadulni abból a legendáriumból, hogy ő történeti helyzeténél fogva jó helyismerettel, tudással rendelkezik a Balkán vonatkozásában” – állítja Gazdag Ferenc. Hozzátette, mindez jól hangzik, de sajnos nem igaz, inkább toposz, mint tény. Gazdag Ferenc egyetértett lapunk azon felvetésével is, hogy áttörést és sikereket a megfelelő intézményi háttér, képzett kutatók nélkül nem is igazán lehet elérni. „A fiatalokat – leszámítva a térségből érkező magyarokat – nem motiválja, hogy a régió nyelvei közül egyet is megtanuljanak, így alig dolgozik néhány igazán jó Balkán-szakértő Magyarországon” – értékelte a kutatói hátteret Gazdag Ferenc. Az osztrák–görög kezdeményezéssel kapcsolatban az egyetemi oktató annyit jegyzett meg, hogy a Külügyminisztériumnak alaposan át kellene tanulmányoznia ezt a levelet, mert olyan külpolitikai irányelveket fogalmazott meg, amelyekről a Bem téren évek óta csak beszéltek.
origo.hu
Rendőri intézkedés közben meghalt egy férfi
