Két számjegyű rezsidrágulás

A megélhetés szempontjából alapvetőnek számító kiadási tételeknél két számjegyű volt januárban a drágulás, miközben az üzemanyagok több mint 30 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban. Az uniós viszonylatban a leggyorsabbnak számít a magyar infláció, amelyet az adóemelések gerjesztettek. A tegnap közölt statisztikák szerint tavaly a hazai gazdaság éves szinten 6,3 százalékos csökkenést mutatott.

Az MNB kritizálja Surányit

Hazánk felelőtlen pénzügyi politikája, óriási adósságállománya, valamint ennek törlesztési nehézségei juttatták Magyarországot 2008-ban a csőd szélére, és ezért szorultunk rá a nemzetközi mentőcsomagra – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Surányi Györgynek írt tegnap közzétett válaszcikkéből. Az egykori jegybankelnök a két héttel ezelőtti Népszabadságban azt írta, az MNB téves diagnózis alapján téves terápiát alkalmazott a válság kezelésére. Az Élet és Irodalomban megjelent, Karvalits Ferenc MNB-alelnök által jegyzett válaszcikk szerint azonban az ország sebezhetőségének oka, hogy a régión belül egyedül nálunk jelentett mind a külső adósság, mind az államadósság fenntarthatósága olyan mértékű problémát, amely a befektetői bizalom megvonásához vezetett. Véleménye szerint a válság begyűrűzésekor a pénzügyi „alkoholizmus” miatt a jegybank lehetetlen feladat előtt állt, „nem volt jó választása”, mivel az államkötvényeket még magas kamat ellenében sem lehetett eladni, és a sikertelen államkötvény-aukciók jelezték, hogy a magyar állam képtelen forrásokhoz jutni a piacokról. Felhívja a figyelmet arra, hogy a 2006–2008-as megszorítások következtében alig javult a magyar pénzügyi politika hitelessége, mivel a kormányzati intézkedések között nem szerepeltek a szükséges átalakítások. Leszögezte: a Gyurcsány-csomag sem az államadósság visszafizethetőségében, sem pedig a hazánk piaci megítélésében nem hozott áttörést. Felhívja a figyelmet arra is, hogy a válság nyomán a hagyományos bankközi hitelezés egész Európában a töredékére esett vissza. Véleménye szerint a 2008. októberi kamatemelés a bizalom helyreállítása miatt volt elkerülhetetlen. (Sz. A.)

Minden várakozásnál gyorsabban, 6,4 százalékkal növekedtek hazánkban az árak januárban, ráadásul a rezsiköltségek egyes tételei még ennél is nagyobb, két számjegyű drágulást mutatnak. Az elektromos energia 16 százalékkal, a szemétszállítás 13 százalékkal került többe, mint tavaly, az üzemanyagok inflációja pedig 31 százalékos volt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közölt adatai szerint.
Az uniós szinten leggyorsabb drágulási ütem jórészt a hatósági áremelkedéseknek és a Bajnai-csomag részeként bevezetett áfa- és jövedékiadó-emeléseknek köszönhető. A nyugdíjasok mindennapjait érintő inflációhoz a rezsiköltségek mellett a gyógyszerárak nyolc százalék feletti emelkedése is jelentősen hozzájárult.
Elemzők szerint a megszorítások következtében lecsökkenő lakossági vásárlások miatt az inflációs hullám év végére leapadhat, így remény lehet arra, hogy a jegybank tovább csökkentheti a gazdaság élénkítése szempontjából fontos alapkamatszintet, amely jelenleg hat százalékon áll.
A Gyurcsány–Bajnai-csomagok nemcsak az inflációnak, de a gazdasági fejlődésnek is rosszat tettek: miközben a legtöbb uniós tagállam tavaly már kifelé evickélt a válságból, addig a térségben nálunk kell szembesülni a második legrosszabb bruttó hazai termék (GDP) adattal.
A statisztikai hivatal hozta tegnap nyilvánosságra a 2009-es gazdasági visszaesésre vonatkozó gyorsbecslését: eszerint hazánk a tavalyi utolsó negyedévben is recesszióban volt, miután a gazdaság teljesítménye október–decemberben 4,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi szinttől. Az előző negyedévhez képest 0,4 százalékos volt a csökkenés mértéke, így a gyorsbecslés szerint tavaly 6,3 százalékkal zsugorodott a magyar gazdaság.
Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a mostani adat jó eséllyel korrekcióra szorul. Kondrát Zsolt, az MKB Bank elemzője szerint a részletes GDP-adatok március 10-i közlése még meglepetéseket okozhat. A szakember úgy látja, a zsugorodás hátterében a fogyasztás folytatódó zuhanása, valamint a továbbra is csökkenő beruházások állnak.
A tegnapi adatközléssel kapcsolatban kételyeinek adott hangot Mellár Tamás, a KSH volt elnöke, aki szerint sem az ipari termelés és a kereskedelem, sem az építőipar teljesítményéről megjelent adatok nem támasztják alá a várakozásoknál némileg kedvezőbb GDP-adatot, éppen ezért a gyorsbecslést egyelőre fenntartásokkal kell kezelni. Mint fogalmazott, nem zárható ki, hogy egy év múlva, amikor a végleges adatok megjelennek, ugyanerre az időszakra vonatkozóan már 6,5-7 százalékos visszaesésről számol be a KSH.
A tegnap közzétett adatok alapján hazánk lemaradása tovább nőtt a versenytársakhoz képest. A cseh, a szlovák és a lengyel gazdaság teljesítményét a magyaréval összevetve látható: 2002 óta versenytársaink háromszor olyan gyorsan fejlődtek, mint mi, így az elmúlt hét évben hazánk óriási lemaradást halmozott fel. Az Eurostat honlapján közölt GDP-adatokból jól látszik, hogy amennyiben hazánk a 2002-ig követett pályáról nem tért volna le, akkor ma 23-25 százalékkal lenne fejlettebb a magyar gazdaság.
Az előrejelzések szerint hazánk idén is a legsúlyosabb recesszióval szembesülő országok közé tartozik, s a kilábalás a térségi országokhoz viszonyítva később kezdődik meg nálunk. Erre az évre a prognózisok a magyar gazdaság 0,3-2 százalékos további zsugorodását jósolják, ami a legrosszabb teljesítmény a térségben, s a második legrosszabb a feltörekvő piacok között.

Oszkónak már a Népszabadság sem tetszik. Szemben a cikkben leírtakkal, igen kényelmesen tarthatók lesznek a 2010-es egyenlegcélok – kommentálta tegnap a Népszabadság honlapján Oszkó Péter a kormány közeli napilap egyik írását, amely a Pénzügyminisztérium (PM) csütörtökön közölt előrejelzésének megalapozottságát vonta kétségbe. A napilap a jelentősen változó költségvetési számokat és a tényleges deficit elfedését elemezte, amely segítségével a szaktárca a vártnál kevesebb adóbevétel miatt kieső lyukakat kívánja eltüntetni. Oszkó szerint a cikk nem tükrözi vissza híven a tényeket, hiszen a PM éppen az ellenőrizhető elszámolást kívánja biztosítani. (MN)