Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) rendeletmódosítása miatt veszélybe került a bankok, a kiemelt objektumok, a posták és a pénzszállító autók őrzése is – nyilatkozta lapunknak Bittó Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara alelnöke. Szerinte a bűnözők előnybe kerülnek a legális fegyvertartókkal szemben. – Az új fegyverjogszabályok miatt lehetetlen új fegyvert bejegyeztetni, a fegyvertartási engedélyt meghosszabbíttatni vagy akár a vagyonvédelmi vállalkozásokhoz új embert felvenni. Ha ezen a jogalkotók nem változtatnak azonnal, akkor a szabályozás miatt egyszerűen kikopik a vagyonvédelmi szakma – fogalmazott Bittó. A kamara elnöke rámutatott a problémák forrására is: a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004-es kormányrendelet jogi személyek fegyvertartására vonatkozó 28-as paragrafust kifelejtették a fegyvertörvény módosításából, ugyanakkor a 29-es és a 30-as paragrafus hivatkozik a 28-as tartalmára, ami most hiányzik. – Korábban ezen a rendelkezések alapján járhatott el a rendőrség akkor, amikor valaki meghosszabbítani kívánta a fegyvertartási engedélyét, vagy ha az érintett új lőfegyvert vett. A rendőrségi ügyintézés emiatt a jogszabályi hiányosság miatt megszűnt, így ha az érintettek nem kapják meg az orvosi igazolásukat, illetve ha nem műszakiztathatják le a fegyverüket, akkor nem is dolgozhatnak – mondta Bittó. – Az új IRM-rendelet miatt pedig még új vagyonvédelmi dolgozót sem tudunk felvenni, mert a rendőrség képtelen az adminisztrációs feladatokat a hibák miatt ellátni – magyarázta az alelnök. Bittó úgy véli, a hiányosság húszezer olyan kamarai tagot érinthet, aki fegyveres védelmi feladatot lát el.
Kovács Tibor, a Magyar Sportlövők Szövetségének titkára lapunknak elmondta, hogy az igazságügyi és rendészeti miniszteri rendeletből kifelejtették a sportlövőversenyek és -edzések tartására vonatkozó szabályozást, tehát magát a sporttevékenységet. – Az új rendelkezések értelmében ma már csak lőgyakorlatot lehet tartani, mert a sportlövészet definíciója a rendeletmódosításból kimaradt – mondta Kovács Tibor. Hangsúlyozta: az új szabályozás szerint ma már háromnaponként azt is be kellene jelentenünk, hogy ki vesz részt edzéseken, pedig van olyan sportoló, aki négy-öt napot is gyakorol. – Körlevelekben már felszólításokat is küldött a hatóság az egyesületeknek, amiben tudatták a vezetőkkel, hogy az előbb említett szabályozás értelmében az edzéseken részt vevő személyek adatait küldjük el – közölte a titkár.
A problémát tovább fokozza az, hogy a rendőrség jelenleg nem engedélyezheti a fegyverkezelői engedélyek kiadását sem, így például Kovács Tibor saját lőterén nem nyúlhat az ott tartott fegyverekhez.
Nyikos Attila, a Civil Bizottság titkára korábban már felhívta a figyelmet a jogszabály több hibás rendelkezésére is.
– Az új uniós irányelvnek (51/2008 EKD) teljesen ellentmond a törvénymódosítás. Ez a direktíva ugyanis konkrétan meghatározza, hogy csak az nem tarthat tűzfegyvert, akit jogerősen, szándékos, személy elleni erőszakos és egyben a társadalomra súlyosan veszélyes bűntett miatt ítéltek el. A hazánkban hatályos fegyvertörvény azonban ennek az irányelvnek nem felel meg – magyarázta Nyikos. – A módosítással ma már egy hűtlen kezelésért pénzbüntetésre ítélt személy sem kaphat fegyvertartási engedélyt, pedig az általa elkövetett cselekmény nem irányult személy ellen, és nem minősül erőszakos bűnelkövetőnek sem – mutatott rá a problémára az ügyvéd. Hozzátette: a szerencsétlen törvénymódosítás megteremtette annak a lehetőségét, hogy a kóros elmeállapot miatt nem büntethető és ezért bírói intézkedéssel kényszergyógykezelés alá helyezett elmebeteg lőfegyvert vegyen, mert a jogszabály-módosításból kimaradt ez az egy kulcsfontosságú intézkedés.
Mint azt korábban megírtuk: a bűnügyi nyilvántartással összefüggő és az Országgyűlés által elfogadott, majd kihirdetett 2009. évi CXLIX. számú törvénnyel módosított fegyvertörvényt használhatatlannak tartják a sportlövők, a vadászok és a lőterek üzemeltetői is. A törvénymódosítás Ecsődi László (MSZP) képviselő módosító indítványa nyomán készült, amit Draskovics Tibor akkori igazságügyi és rendészeti miniszter terjesztett az Országgyűlés elé decemberben.

Sulyok Tamás meghívta Magyarországra XIV. Leó pápát