Az incidens rámutat: az afgán ellenállók és külföldi szövetségeseik keze a nyugodtabb tartományokba is elér, szerencsés kimenetele pedig azt igazolja, hogy nélkülözhetetlenek a katonák biztonságát fokozó felszerelések, amelyek közül a bürokrácia miatt több beszerzése húzódik. Négy erősen páncélozott, amerikai gyártmányú terepjáróból és ismeretlen számú magyar katonából állt az a konvoj, amely tegnap civil-katonai kapcsolati ellenőrző feladatra indult a puli-humri táborból – hangzott el a Honvédelmi Minisztérium szóvivőjének tájékoztatóján.
*
Bocskai István szóvivő szerint ez annyit tesz, hogy a tartomány különböző területein körbejártak néhány helyszínt, ahol korábban a magyarok közreműködésével létesült vagy épült újjá valami.
Feladatukkal végezve már viszszaindultak – ekkor Deh-i Szalah járás Andarab völgyében, táboruktól nyolcvan kilométerre délkeletre jártak –, amikor a támadók lesállásból rajtuk ütöttek. Egy RPG–7-es gránátvetőből kilőtt páncéltörő gránát pontosan eltalálta a sorban második terepjáró jobb első, biztonsági oldalüvegét, amelynek túloldalán, az anyósülésen éppen a konvoj parancsnoka, egy százados ült. A páncélozott ajtónál is vastagabb üveg ellátta a funkcióját, s a gránát így nem fejthette ki általában végzetes hatását az utastérben. A szerterepülő szilánkoktól és repeszektől azonban a tiszt csuklóján így is súlyos sérülés, artériás vérzés keletkezett, amelyet a konvojban helyet foglaló felcser a helyszínen ellátott a külső segítség megérkezéséig. A terepjárót vezető, tizedes rendfokozatú másik katona könynyebb hámsérülésekkel úszta meg a támadást. A német mentőhelikopter Kunduzba szállította őket, ahol a tiszten érsebészeti műtétet hajtottak végre, ám valószínű, hogy ma továbbszállítják őket Mazari Sarifba. Ha szükséges, könnyen lehet, hogy a sérültek rövidesen hazatérnek Magyarországra.
Az első lövés után a konvoj azonnal széthúzódott, így a második gránát már célt tévesztett. Az elmenekülő támadókat a helyi afgán rendőrség vette üldözőbe, két férfit őrizetbe is vettek. A Honvédelmi Minisztérium szerint az illetők a szomszédos Pakisztánból érkeztek. Bocskai István biztonsági okokra hivatkozva nem árulta el, hogy a megtámadott katonák miként reagáltak, de lapunk kérdésére válaszolva annyit elárult a vonatkozó szabályokról, hogy az őket ért támadás esetén visszalőhetnek.
A támadás rávilágít a magyar expedíciós katonákra leselkedő veszélyekre. Ha viszonylag ritkán is kerül sor incidensekre, a két ismertté vált legsúlyosabb eset arról árulkodik, hogy a támadásokat jól képzett harcosok követik el, gondos felkészülést követően. Szakemberek szerint aligha véletlen, hogy tegnap az első lövéssel pont a konvojparancsnok ablakát találták el. Emlékezetes, 2008-ban a magyar tartományi újjáépítő csoport (PRT) egy tűzszerész tisztjével, majd röviddel később utódjával is távirányítású bomba végzett. A tegnapi támadás valószínűleg halálos áldozatot követelt volna, ha a konvojban a magyar kontingens eredeti Mercedes terepjárói lettek volna, nem az Egyesült Államok által a honvédségnek adott páncélozott HMMWV terepjárók. A gyakorlat azt mutatja, hogy a magyar védelmi döntéshozatal, különösen az új eszközbeszerzések nem képesek rugalmasan, gyorsan lekövetni a hadszíntéri valóságot. Még mindig nem értek ki Afganisztánba a találatok elviselésére tervezett amerikai Cougar típusú nehéz gépjárművek, vagy a rajtaütéseket felderíteni képes izraeli Skylark robotrepülőgépek, amelyekre milliárdokat költött a védelmi tárca.
Értesüléseink szerint a támadás után a magyar katonák összeköttetését a külvilággal „felfüggesztették” elöljáróik a nem kívánt kiszivárogtatások elkerülésére.

Ennyit keres egy mérnök Magyarországon