Máris hiányzik 180 milliárd forint

Beismerte a Pénzügyminisztérium tegnap, hogy 180 milliárd forinttal kevesebb adóbevétel várható az idén, mint amennyi a törvényben szerepel. A tárca úgy látja, a mostani „korrekció” nincs ellentmondásban azzal, hogy nemrég javították a gazdaság teljesítményére vonatkozó előrejelzésüket.

Tovább a megszorítások útján. Az idei költségvetés a 2006 óta tartó megszorító politika jegyében készült, a korábbiaknál jóval nagyobb áldozatot követelve a gazdaságtól – írja tegnap közzétett elemzésében a Budapest Analyses. A szervezet közgazdászai szerint az adórendszerben ugyan már megjelennek pozitív irányú lépések, ám a gazdasági válságból kilábaló európai gazdaságokkal szemben Magyarországon továbbra is reálbérveszteségről, szociális bizonytalanságról és ezzel szemben a pazarló kormányzati struktúra teljes változatlanságáról fog szólni az év.

Talán mégsem „riogattak” az Orbán Viktor által felkért közgazdászok, amikor tavaly decemberben a 2010-es költségvetésben szereplő irreális számokra, a túlságosan optimistán kalkulált adóbevételekre és az alultervezett kiadásokra hívták fel a figyelmet – legalábbis ez derül ki az idei büdzsé tegnap közzétett új adataiból. Ma már mindegyik fő adónemből kevesebb befizetést vár a Pénzügyminisztérium (PM), mint amennyi a bő egy hónappal ezelőtt életbe lépett költségvetési törvényben szerepel. Társasági adóból a módosított számok alapján 45 milliárd forinttal lesz kevesebb a bevétel, a személyi jövedelemadónál 45 milliárdos, a jövedéki adónál pedig 30 milliárd forintos az elmaradás. A friss előrejelzés szerint az idén 183 milliárd forinttal kevesebb adó folyik majd be az államkasszába a törvényhez képest, nem beszélve az ingatlanadó eltörlése miatt kieső 50 milliárd forintról.

*

A januári adatokat javította, hogy a szaktárca tegnapi tájékoztatása értelmében a MÁV megint elfelejtette időben megigényelni a havi támogatását, ezáltal a büdzsé januári egyenlege mintegy 22 milliárd forinttal mutatott kedvezőbb képet. A hírt tegnap határozottan cáfolta a vasúttársaság. Lapunk érdeklődésére azt közölték, hogy igénylésüket a törvény szerinti határidő betartásával január 15-ig elküldték az illetékes Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumba, amely öt munkanapon belül ki is adta a teljesítési igazolását. Emlékezetes, a PM decemberben hasonló feledékenységgel vádolta meg a vasúttársaságot, amit a cég akkor is tagadott, mondván a jogszabályok betartásával időben igényelték meg a támogatásukat.

Az elmaradó befizetések ellenére a szaktárca továbbra is optimista, és azzal számol, hogy az idei évre tervezett hiány nem lesz nagyobb a tervezettnél. Ennek egyik oka Katona Tamás államtitkár szerint az, hogy a tervekhez képest várhatóan 46 milliárd forinttal kevesebbet kell majd az államadósság után fizetendő kamatokra költeni. A kamatteher az új prognózisban így is jelentős, 1107 milliárd forint marad, ami duplája az idei évben remélt társaságiadó-bevételeknek. A célok tarthatóságát a PM a szigorú gazdálkodással is magyarázta, amelynek keretén belül bizonyos tendereket nem írnak ki idén az államigazgatási szervek.

A bevételi és kiadási tételek mostani módosítása nemcsak azért érdekes, mert nemrég lépett érvénybe a költségvetési törvény, hanem mert Oszkó Péter pénzügyminiszter épp egy hete jelentette be, hogy a korábbi 0,6 százalék helyett 0,3 százalékra változtatják a gazdaság zsugorodásának idei mértékét. A gazdaság teljesítményére vonatkozó feljavított prognózis márpedig csökkenő adóbevételek helyett éppen magasabb adóbevételeket indokolna. Az ellentmondást Katona Tamás tegnap azzal magyarázta, hogy a GDP összetevőiben súlyeltolódás következett be, amely nyomán az export jobban alakulhat a vártnál, ám a lakossági fogyasztásra ez már nem igaz.

Az első negyedéves előrejelzés alapján kockázatos kép rajzolódik ki az egész évet illetően. A tárca azzal számol, hogy idén az államháztartás összesen 878,8 milliárd forinttal költ többet a bevételeinél, csakhogy a túlköltekezés mértéke már jövő hónap végére eléri a 651,2 milliárd forintot. A hiány általában minden évben magasabb az első három hónapban, ám idén a túlköltekezés aránya magasabb, mint a korábbi években.

Mindeközben a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tegnap hazánkra vonatkozóan országjelentést adott ki, s ebben nem tartotta megalapozottnak a kormány idei terveit. A szervezet a pénzügyi tárca számításainál tíz százalékkal magasabb deficitet, és a gazdaság teljesítményének sokkal nagyobb mértékű, a tavalyi mínusz hét százalékhoz képest további egyszázalékos visszaesést jelez előre. Az elemzés szerint az OECD-tagállamok közül Magyarország a legsúlyosabb recesszióval szembesülő országok közé tartozik, ahol a jóval korában kialakult bizalmi válság miatt nem lehetett olyan jellegű gazdasági élénkítő csomagokat bevezetni, mint például Csehországban.

– A magyar felzárkózási folyamat 2006-ban elakadt, és mára nemcsak a szlovákok előzték le a magyarokat, hanem Lengyelország is utolérte Magyarországot az egy főre eső GDP vonatkozásában – mondta az értékelést bemutató Pierre Beynet, az OECD közgazdásza. A legnagyobb gondnak hazánk esetében a közbeszerzések legalább felét érintő korrupciót, az alacsony foglalkoztatottságot, a rossz versenyképességet és az állami szféra alacsony hatékonyságát tartja a szervezet.

Az OECD szakemberei szerint az oktatás is szerkezeti reformokra szorul, már csak azért is, mert a tagállamok közül éppen nálunk a legalacsonyabb a pedagógusok fizetése, amely a csehországi béreknek a felét sem éri el, sőt, még egy mexikói tanár is többet keres magyar kollégájánál.