Napos oldal

Olvasom, hogy komolyzenei díjra jelölték a római pápát. Csak halkan kérdezem, miért, milyen van még, avignoni? XVI. Benedek az Alma mater – Zene a Vatikánból című albumon hallható dalbetéttel komoly esélyese az idei Classical Brit Awardnak, az év albuma kategóriában. A katolikus egyházfő erős mezőnyben versenyez, többek között a Priests (Papok) nevű, és tényleg három papból álló trió is jelölt, Harmony című, második lemezével. A díj sorsáról a közönség szavazatai döntenek, eredményhirdetés május 13-án, Londonban. De a Vatikán addig sem tétlenkedik zenei téren. A L’Osservatore Romano a véleményük szerinti legjobb pop-rock albumokat felsorakoztató tízes listát tett közzé. A toplistát a Beatles Revolver című lemeze vezeti, s megtalálható rajta David Crosby, a Pink Floyd (The Dark Side of the Moon), a Fleetwood Mac (Rumours), Michael Jackson (Thriller), Paul Simon (Graceland), a U2 (Achtung Baby), az Oasis egy albuma is. Érdekes, hogy a U2-tól nem a csodálatos The Joshua Tree jött be nekik, és a legfrissebb hanghordozó Santana 1999-es Supernaturalje. Mindenesetre elmúltak azok az idők, amikor Róma összeakasztotta a bajuszt John Lennonnal. Minden II. János Pállal kezdődött. Ugyanis népszerűbb volt John Lennonnál. A nagy pápának elévülhetetlen érdemei voltak abban (is), hogy a fiatalok tömegesen fordultak újra a Teremtő (és a vallás) felé, egy ifjúsági világtalálkozó nagyjából úgy nézett ki, mint Woodstock, csak tudatmódosítók nélkül. Megy az magától is, ha van ima. Kezdődik a böjt ideje, az is segít, hogy világosabb legyen. Először belül, a többi meg majd kiderül.
Japán legismertebb szerzetese a negyvenkilenc éves Tagai Kanso. Gyakran imádkozik a négyszáz éves tokiói Kyoouji-templomban, aztán levezetésképpen elrappel egy buddhista szútrát a fiatal japánoknak. És a fiatal japánok rázzák az utcát. Tagai programokat szervez a templomban, s közben el lehet sajátítani a rítusokat és a tanokat. A szerzetes azt mondja, hogy ezzel az új megközelítéssel a fiatalabb generáció megláthatja a buddhizmus napos oldalát, s elkezd érdeklődni a vallás iránt. Az a pillanat azért érdekes lehetett, amikor erre rájött. Mint amikor az ember figyelme elkalandozik, és a mester egy kampós juhászbottal visszatéríti. „Először angolul hallottam rapet, és nem értettem belőle egy hangot sem. De rájöttem, hogy ugyanúgy elő lehet adni a szent verseket is, amelyek szanszkritul vannak, és abból meg a hívek nem értenek semmit. És az az igazság, hogy a rap ráadásul jó hangulatot teremt, még ha nem is értjük a szöveget.” Tagai nem tréfál. Máris kijelentette, hogy a következő összejövetelen szambázni fog. Várjuk a legényest is, azt a japánok nagyon érzik. Mert az Úr szereti a jókedvű adakozót. Tagai művészneve egyébként MC Boldogság.