Nem adják fel a helmandi tálibok

Együtt (dari nyelven Mustarak) – ez a fedőneve annak a NATO-hadműveletnek, amely az intervenció 2001-es kezdete óta a legnagyobb támadóakció Afganisztánban. Tizenötezer amerikai, brit, valamint afgán kormánykatona a napokban a déli Helmand tartományból igyekszik kiszorítani az ellenállókat, akik útszéli bombákkal, mesterlövészekkel és rajtaütésekkel nehezítik az előrenyomulást. A csapásoknak ezúttal is velejárója a sok civil áldozat.

Helmand a brit hadsereg felelősségi körzete hosszú évek óta, s bár időről időre számos hadműveletet indítottak a Pakisztánból beszivárgó tálibok és külföldi szövetségeseik ellen, tartós eredményt ezek nem hoztak. A tartományról elnevezett, azt kettészelő folyó mentén húzódó, sűrűbben lakott „zöld zónában” nem érezhetik biztonságban magukat, s ezért bázisaikat a lakatlan sivatagban voltak kénytelenek felhúzni. Ráadásul ha sok csatát meg is nyertek, a britek sohasem voltak elegen ahhoz, hogy stabilan tartsák kezükben Helmandot – ez még a szovjet hadseregnek sem sikerült, amely a nyolcvanas években egy teljes gépesített hadosztályt küldött ide, 12 ezer fővel.
A mostanihoz hasonló erő tehát még nem vonult fel itt, de az Együtt négy napja is ellentmondásos képet mutat. A NATO és afgán szövetségeseik szempontjából sikeres hadmozdulatokat eddig nem követte teljes csend, az ellenállás nem tört meg. Nad Ali és Mardzsa városokban újra és újra rögtönzött robbanóeszközökbe és mesterlövésztűzbe futnak az előrenyomuló csapatok olyan részeken, amelyeket előzőleg már megtisztítottnak véltek. A BBC szerint Mardzsában a tengerészgyalogosok a bazársorral jártak így: akárhányszor tértek vissza, mindig ellenséges tűz fogadta őket.
Az offenzíva előtt röplapokkal árasztották el a településeket, és sok család hagyta el otthonát, köztük 1240 a tartomány fővárosába, Laskar Gába menekült. Voltak azonban, akiknek nem hagytak esélyt az intervenciós erők nehézfegyverei: vasárnap Mardzsában tizenkét civilt (köztük hat gyermeket) öltek meg egy amerikai HIMARS tüzérségi sorozatvető rakétái. Stanley McChrytal tábornok, az afganisztáni nemzetközi erők amerikai főparancsnoka Hamid Karzai elnökhöz intézett közleményében sajnálkozott az incidens miatt, mondván, hogy mindent megtesznek a civil áldozatok elkerülésére. Kérdéses azonban, hogy a tanulságot sikerrel levonják-e. Tegnap a Mustarak-hadművelettől függetlenül, a szomszédos Kandahár tartományban végrehajtott légi csapásban öt civilt öltek meg, akikről a felderítés információi alapján tévesen azt hitték, hogy éppen bombát telepítenek egy út mellé.
A háború kulcskérdése az ellenállók mozgásának akadályozása az afganisztáni–pakisztáni határon. Ebből a szempontból fontos lépés lehet, hogy a New York Times szerint az amerikai és pakisztáni titkosszolgálatok emberei Karacsiban néhány napja elfogták az afgán tálibok katonai parancsnokát, Abdul Gani Baradar mollát, aki állítólag a tálib mozgalom második embere a rejtélyes Omár molla mögött. Az értesülést a tálibok cáfolták, egyik szóvivőjük szerint Baradar az ellenállást irányítja a dél-afganisztáni Helmandban.